81921. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép

Megjelent 1935. évi "február hó 60-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81921. SZAM. — IX/f. OSZTÁLY. Vetítőgép. Rádai László műegyetemi hallgató, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hő 5-ike. Jelen találmány tárgyát vetítőgép képezi, melynek főelőnye a gép egyszerű szerkezete és könnyű kezelhetősége mellett abban rejlik, hogy az alkatrészek 5 aránylag kicsiny igénybevétele folytán a gép élettartama igen hosszú, amellett a kép teljesen nyugodt, a film pedig jelentékenyen kisebb kopásnak van kitéve. A találmány tárgya a csatolt rajzon pél-10 daképpen felvett foganatosítási alakjában függőleges irányú metszetben és részben nézetben van feltüntetve. A találmány szerinti gépnél az (a) filmet a felső orsóról a (b) görgő vezeti a 1B (c) filmkapuba, innen pedig a (d) filmdob és az állítható (e) görgők között vezettetik a film az alsó orsóra. A filmkapu mögött 45"-os szögben a fix helyzetű (f) tükör valamint a függő-20 leges irányban mozgatható (g) tükör van elhelyezve és a fix tükör mögé van szerelve a vízszintes irányban elmozgatható (h) objektív. A függőleges irányban mozgatható (g) 25 tükör, illetve a vízszintes irányban mozgatható (h) objektív az (i), illetve (j) excenterrel áll összeköttetésben, melyeknek egyidejű forgatására egy-egy egyformán meghajtott egyenlő átmérőjű fosó gaskerék van alkalmazva. • Vetítés közben a fény a filmképen át a 45°-os (g) mozgótükörre jut, innen az (f) tükörre vetítődik át, ahonnan végül a (h) objektívhez kerül. 35 Az (a) film folytonos mozgásban van, hogy tehát az átvetítés az (f) állótükörre megtörténhessék, a (g) tükörnek kísérnie kell mozgásában az (a) filmet. A (g) tükör az (i) excenterrel olymódon van össze-40 kötve, hogy az excenter a tükröt egy filmkép felének megfelelő úton a filmmel együtt mozgatja, ezután pedig a tükör visszatér eredeti helyzetébe, ahonnan ismét a következő filmképpel kezdi meg lefelé való mozgását. A (g) tükör fölfelé 45 való mozgása közben a blende a kaput elzárja, úgyhogy ezen idő alatt vetítés nem jön létre. Hogy a (g) tükör mozgása közben a filmképnek az objektívtól való távolsága 50 ne változzék, a (j) excenter olymódon van az objektívvel összekötve, hogy az objektív a (g) tükörrel egyidejűleg végzi mozgását és pedig a tükör lefelé mozgása közben az objektív azonos sebességgel köze- 55 ledik a filmképhez, a tükör fölfelé mozgása közben pedig távolodik attól. A vetítőgép ezen kiképzésével elérjük, hogy a kép teljesen nyugodt lesz, a gép járása zajtalan, a film egyenletes mozgása 60 folytán pedig filmszakadás ki van zárva. Szabadalmi igények: 1. Vetítőgép azáltal jellemezve, hogy a kapu mögött két egymással párhuzamos 45"-os tükör van elhelyezve, me- 65, lyek közül a felső fix, az alsó pedig függőleges irányban mozgatható, és a fix tükör előtt helyezkedik el az objektív, amely viszont vízszintes irányban csúsztatható el. 70 2. Az 1. igényben védett vetítőgép foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a mozgatható tükör egy oly excentrikus hajtószerkezettel van öszszekötve, mely a tükröt egy fél film- 75 képnyi úton a filmképpel együtt lefelé mozgatja, azután pedig visszatéríti eredeti helyzetébe. 3. Az 1—2. igényekben védett vetítőgép foganatosítási alakja azáltal jellé- 80 mezve, hogy az objektív olymódon van a mozgatható tükörrel összekötve, hogy a tükör lefelé való mozgása közben az objektív a tükörrel azonos sebességgel közeledik a filmhez, lefelé 85 való mozgás közben pedig távolodik attól. 1 rajzlap melléklettel.