81920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására

Megietent 19545. évi íebruár hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81920. SZAM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás műgyanták előállítására. Dr. Pummerer Rudolf egyetemi tanár, Münchenben. A bejelentés napja: 1921. évi június hó 21-ike. Németországi elsőbbsége: 1920. évi június hó 25-ike. A legegyszerűbb fenolok oxidációjának is­merete még nagyon hézagos. Régibb munkák által meg van ugyan állapítva, hogy a feno­lokból, például krómsav segélyével kinont, 5 permanganattal pedig a követelményekhez képest p. difenolt és sok oxálsavat, vagy pe­dig borsavat és szénsavat kapunk (1. Beil­stein művét, III. köt. 649. oldal). Alkalikus oldatban lévő kaliumperszul által hidrokinon-10 kénsav keletkezik, amint azt a 81.068. sz. né­met szabadalmi leírás .ismerteti. A krezolok oxidációjára vonatkozó adatok még héza­gosabbak. Az imént említett többé-kgvésbbé átalakító 15 reakciókkal szemben azt találtuk, hogy a fenoloknak, például az alkalikus oldatban levő ferriciánkáliumnak jégecettel és ólom­dioxiddal vagy vaskloriddal való enyhe oxi­dációja által magasabb molekuláris anyagok-20 hoz juthatunk, melyek a műgyanták jelleg­zetességével bírnak. Úgy a tiszta fenolok és homológjai, mint ezek keverékei ily módon feldolgozhatók. Alkáliáknak, savaknak vagy hő behatása 25 által a primer oxidációtermékek részben al­káliákban oldhatókká tehetők vagy tovább is polimerizálhatok. A felhevítést célszerűen vá­kuumban végezzük, hogy a hozzátapadó vagy pirogén képezett fenolt (krezolt) eltávo-30 lítsuk. A primer, többnyire barnaszínű oxidáció­termékek redukciója színtelentől egészen hal­ványsárgás színű műgyantákhoz vezet, me­lyek acilálás vagy alkilálás által alkáliákban •{5 oldhatatlanokká tehetők és például lakkok előállítására értékes anyagot szolgáltatnak. Az acetilálás által a termékeknek alkáliák­ban való oldhatatlansága fokoztatik, azon­kívül pedig színtelen vagy kevéssé festett 40 termékek képeztetnek. 1. példa : 100 súlyrész (1 molekula) o-krezolt 572 súlyrész (2 mol.) kristályszódával együtt kö­rülbelül hatszoros vízmennyiségben oldunk és 0° mellett 658 súlyrész (2 mol.) ferrician- 45 káliumnak ötszörös vízmennyiségben való, ugyancsak lehűtött oldatához folyatunk. A barna csapadékot többórai állás után szűrő­posztón leszívatjuk és megszárítjuk. A kiter­melés megközelítőleg quantitatív. A ferri" 50 ciankálium-lúgot a szokásos módon ferri­ciankáliummá regeneráljuk. A frissen képződött termék sok éterben meglehetősen tökéletesen oldható, a benzol, aceton a terméket igen könnyen oldja és a 55 meleg alkáli azt megváltoztatva felveszi. Hidroszulfitban és nátronlúgban már hide­gen is halványsárga színben simán oldható, bikarbonat hozzáadásánál vagy szénsav be­vezetésénél majdnem színtelen csapadék vá- 60 lik ki. Ennél a példánál az o-krezol p. krezollal vagy a kereskedelemben használatos nyers krezollal helyettesíthető. 2. példa: 65 Az első példa szerinti barna oxidációs ter­méket sajtolt pogácsa alakjában (szárítás nélkül) száraz súlyának tízszeresébe, azaz körülbelül 1000 súlyrész jégecetbe 100 súly­rész cinkporral bekeverjük és kenhetővé váló 70 részek eltűnéséig felhevítjük. A cinkportól leszűrt sárga oldatot vízzel kicsapatjuk és a képződött színtelen csapadékot vákuumban szárítjuk. 1 A termék alkáliban teljesen oldható, 75 éppúgy a szokásos organikus szolvenciákban is. Ha magasabb és alacsonyabb hőfoknál ol-

Next

/
Thumbnails
Contents