81910. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nehezékkel való zömökölésre elektromos láncgyűrű-, csatt-, stb. hegesztőgépeken

Megjelent 1935. évi "február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81910. SZAM. — VH/i. OSZTÁLY. Berendezés nehezékkel való zömökölésre elektromos lánc-, gyűrű-, csatt-, stb. hegesztőgépeken. Adolf Pfretzschner G. m. b. H. cég, Pasing-ban. A bejelentés napja: 1918. évi január hó 22-ike. Németországi elsőbbsége: 1915. évi június hó 14-ike. Ismeretesek az olyan elektromos hegesztőgépek, amelyekben a felhevített munkadarabvégeknek a kellő hegesztéshez szükséges összezömökölését súly vagy nehezék 5 végzi. Ha az ilyen munkaeljárást összefüggő láncszemekre akarjuk alkalmazni, akkor az 1. ábrabeli sémás rajz szerint az (1, 2) zömökölőknek tetemes utat kell hátrafelé 10 megtenniök, hogy a következő szem betolását lehetővé tegyék; ennek megfelelően eddig a (4, 5) emelők révén a zömökölést végző (3) nehezék tetemes utat írt le. Ennek az volt a hátránya, hogy a súlyos nehezéket, mely már 7 mm-es huzalvastagságú láncszemek hegesztésénél kb. 75 kg. súlyú, hiába kellett tetemesen megemelni csak azért, hogy a zömökölők üres járata lehetővé váljék. Ezen üres járat mindegyik oldalon közelítőleg 20 mm-t 20 tesz ki, míg a zömökölés maga egy-egy oldalon legfeljebb 3 mm-nyi mozgást igényel, amelyből 1 mm jut az ú. n. előzömökölésre, vagyis a nem mindig teljesen zárt szemnek olyan erős összeszorítására, hogy a szem-35 végek között vezető érintkezés lépjen fel. Mindegyik zömököló're tehát 15 mm üres járat jut, noha tulajdonképen már 2 mm elég lenne arra, hogy a zömökölők visszamozgásakor a szem felszabaduljon. 30 Ha az áttételi viszony a zömökölési út és a nehezék útja között csak 1:5, a nehezék útja már 100 mm-t tesz ki, amelynek kb. % része hiábavaló. Ennek elkerülésére a találmány értelmé-35 ben az (1, 2) zömökölők a (28, 29) zömökölő hüvelyek (6, 7) középpontjaiban foroghatóan vannak elrendezve s a (8, 9) tolófogak éppen a zömökölők forgáspontja fölött támadnak. A (6, 7) középpontok csapokat képeznek, me-< 40 lyek a hüvelyekben gömbölyűek, ellenben a (32, 33) ágyak (30, 31) hosszréseiben négyszögletesek, mi mellett elől magukban a hüvelyekben, hátul pedig a (34, 35) lapokban vezettetnek. Ha már most a (8, 9) fogak előre mozognak, első hatásuk abban áll, 45 hogy a zömökölőket leszorítják s egyidejűleg az előtolást megkezdik. Mihelyt a zömökölők a láncszemre érnek, ez további lemozgásukat meggátolja, úgyhogy ekkor már csak a zömökölés megy végbe. Viszont a zömökölők 50 visszamozgásakor mihelyt a láncszemre kifejtett nyomás megszűnik, a (10, 11) rugók a zömökölőket felcsappantják, úgyhogy a lánc továbbmenesztése lehetővé válik. A 'Zömökölők felcsappantásának mérvét a fogak 55 visszamozgása határolja. Ily módon a zömökölők további üres visszajárata s ennek megfelelően a nehezék hiábavaló további emelése fölöslegessé válik. A (10, 11) rugókat más szerkezettel, pl. a jforgáspont mö- 60 gött elhelyezett túlsúllyal stb. helyettesíthetjük. A fenti számadatok 7 mm-es láncra vonatkoztak. Ha erősebb láncok jönnek tekintetbe, akkor az előzömökölés lényegesen nagyobb, 65 mindegyik oldalon 6—8 mm-t is érhet el. Ilyen esetben még az üres járattól eltekintve is, a nehezéknek tetemes löketet kell végeznie a tényleges zömökölés eszközlésére, ami annál figyelemreméltóbb, mert nehéz láncok- 70 nál a súlyt és az áttételt is lényegesen > fokozni kell. További nehézséget képez az a körülmény is, hogy nagyobb keresztmetszetek zömökölésénél a zömökölés előhaladtával az áramot átbocsátó érintkezési hely ke- 75 resztmetszete növekszik, ami a további felhevítést hátrányosan befolyásolja. Lényeges előnyt képez tehát, ha a zömökölést; neiö gvégezzük egész terjedelmében a nehezék végén, hanem csak az előzömökö- 80