81896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, különösen vadgesztenye héjtalanítására
Megjelent 1935. évi február hó 307-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81896. szám. — X/a OSZTÁLY. Eljárás és berendezés különösen vadgesztenye héjtalanítására. Oskerit különleges cikkek gyára r. t. cég, Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi augusztus hó 18-ika. A vadgesztenyét iparilag belső lisztes magjáért (endosperm), illetve az abból előállítható értékes anyagok kedvéért érdemes feldolgozni. E lisztes belső mag 5 emberi és állati táplálék, valamint a belőle nyerhető további anyagok használhatósága szempontjából csak akkor dolgozható fel sikeresen, ha azt külső barna héjától (endocarpium) megszabadítjuk. 10 Az eddig alkalmazott héjtalanítási eljárások azonban a nagyipar követelményeinek nem feleltek meg, mert semmiféle gépi szerkezettel nem sikerült a vadgesztenyemagok egymástól teljesen elütő mé-15 retei és formája, valamint a barna héj különleges mechanikai tulajdonságai folytán ez utóbbit a belső magrészektől elválasztani. így nem vezetett eredményre a kenyérgabonát héjtalanító és feldolgozó 20 eljárásoknak e célra való alkalmazása, akár teljes egészükben, akár egyes részleteikben vétettek igénybe, mert a héj legnagyobb része nem távolíttatott el, hanem együtt maradt a lisztes belső maggal. 25 A jelen találmány tárgya oly héjtalanítási eljárás, mely tökéletes elkülönítési munkát végez, emellett olcsó és kiválóan alkalmas nagy tömegeknek folytonos üzemben való héjtalanítására. Az ezen 30 eredményeket biztosító eljárás létesítése nagy nehézségekkel járt, mert a gesztenye héjának és lisztes magjának helyenkénti szívós összetartása ezek elválasztását az eddig szokásos eljárások alkalmazása 35 mellett lehetetlenné tette. Éppen ezért a jelen találmány a mechanikai kezelés és osztályozás egy sajátságos módját alkalmazza. A találmány értelmében az úgy a 40 magjában, mint a héjában száraz, vagy pedig kiszárított gesztenyének héját alkalmas módon szívóssá tesszük és ezután az így előkészített gesztenyét mechanikai megmunkálásnak vetjük alá. A szívóssá tételnél gondosan ügyelünk arra, 45 hogy az csakis a héjra terjedjen ki, hogy tehát a belső lisztes mag továbbra is száraz, azaz lényegileg rideg maradjon. Ezáltal azt érjük el, hogy a mechanikai megmunkálásnál a szívós héj és a rideg mag 50 egymástól teljesen eltérően viselkedik, amennyiben a héj a mechanikai megmunkálásnál nem porlik széjjel, hanem a mechanikai művelet milyenségének megfelelően széles lapok vagy sávok, illetve 55 gyűrűk alakjában marad meg, míg a lisztes mag a mechanikai megmunkálás mértékéhez képest, többé vagy kevésbé tökéletesen széjjelmállik. A mechanikai megmunkálás tehát oly terméket szolgál- 60 tat, melynél a gesztenye lisztes belső magrészének széjjelmállott törmelékét a héjtól könnyen, pl. egyszerű szitálás által választhatjuk el. A száraz vagy kiszárított gesztenye 65 héjának szívóssá tétele sokféleképen valósítható meg a gyakorlatban. A szívóssátétel lényegében mindig abban áll, hogy a héj által annyi nedvességet vétetünk fel, hogy ezáltal a héj lényegileg ugyanazon, 70 de esetleg még nagyobb szívósságot mutasson, mint amilyennel a száradás előtt bírt. A szívóssá tételt a legegyszerűbben és legolcsóbban közönséges kútvízben való áztatással érjük el. Kísérleteink 75 szerint az ilyen vízben, figyelembe véve a gesztenye kiszárítási műveletét, a szárazság fokát és az áztató víz hőmérsékletét, 10—60 percig tartó áztatás elég arra, hogy a száraz gesztenye héja újból szí- 80 vóssá váljék, de a lisztes belső magrész továbbra is száraz maradjon. Az áztató