81890. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1935. évi február lió 249-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81890. SZAM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Müller József téglagyári tisztviselő, Salgótarján. A bejelentés napja: 1921. évi február 12-ike. Jelen találmány tárgya fűtőkályha, mely azáltal tűnik ki, hogy alkotó elemei közönséges téglaprésen éppen olyan gyorsan, olcsón és tömegesen állíthatók elő, mint a kö-5 zönséges falitéglák. Maguk az alkotóelemek lehetnének közönséges falitéglaalakúak, azonban előnyösebbnek látszik a téglaalak megtartása mellett négyzet keresztmetszetet adni az egyes alkotóelemeknek. Kályháknak 10 téglákból való felépítése önmagában nem új, azonban dacára annak, hogy téglákból kályhák igen olcsón építhetők, ezen kályhák éppen szobafűtési célokra be nem válhattak és pedig azért nem, mivel a tégla vastagságá-15 nál fogva igen rossz hővezető és ilykép a tüzelőanyag melege túlnyomó részben kihasználatlanul a kürtőbe jut. Ezen hátrányon eddig úgy segítettek, hogy közönséges téglák helyett aránylag vékony cserepeket gyártot-20 tak és ezekből készítették az ú. n. cserépkályhákat. A cserepeket azonban külön sajtolni kell, égetési eljárásuk is költségesebb, amellett pedig a cserépkályhák felépítése is több időt és szakmunkát igényel, úgyhogy e cse-25 répkályhák aránytalanul drágábbak, mint a közönséges téglákból készült kályhák. Jelen találmány elvén a kályha felépítéséhez ú. n. lyukas téglát használunk, melyeket olykép illesztünk össze, hogy az egyes tég-30 Iákban lévő lyukak, ill. áttörések egymás folytatásába esve, függélyes légcsatornákat alkossanak. Ilykép a tüzelőanyag melege igen tökéletesen kihasználható. Az egyes téglák természetesen mázzal vonhatók be, 35 miáltal a belőlük készült kályhák bár egyszerű, de csinos külsejűek. Jelen elv alapján tetszőleges rendszerű kályhák építhetők; mellékélt rajzon a kályha építési módja példaképen folytonégő kályha esetére van 40 bemutatva. 1—6. ábrák a kályha távlati képeit felépítése közben, amint magassága rétegrölrétegre emelkedik, 7. ábra a legalsó téglaréteg alulnézetét, a vízszintes légcsatornákkal, 45 8. ábra végül a kályha felépítéséhez felhasznált háromféle alapelemet Jaautatja. Eltekintve a kályhának ;(20) alaplemezétől, a rajzon fel nem tüntetett fedőlapjától, valamint a rajzon ugyancsak fel nem tűnte- 50 tett rostélyszerkezetétől, a kályha felépítéséhez a 8. ábrán látható háromféle alapelem szükséges. Ezek közül a jobboldali kockaalakú tégla, a baloldali ennek kétszerese, a középső pedig a jobboldalinak másfélszerese. 55 Ennek megfelelően a jobboldali (2) téglában négy darab (6) áttörés van, a középső (3) téglában hat darab (6) áttörés, a baloldali (4) téglában pedig nyolc darab (6) áttörés van. Ezen háromféle téglaalakból, qq melyek lényegileg 4

A-es, %-es és 2

/»-es téglaalaknak felelnek meg, 1—6. ábrán látható módon, pl. folytonégő kályha építhető fel. A legalsó téglasor lerakásánál keletkezik a (13) hamutér alatti rész, melyből (12) 65 vízszintes csatornák vezetnek hátrafelé, a (14) (lásd 2—6. ábráig) füstcsatornákhoz. A további téglasorok felrakásakor előállítjuk a (11) tűzteret, ía (10) tüzelőajtónyílást, a (14) füstcsatornákat, a felső réteg fel- 70 rakásakor pedig (6. ábra) a ](15) füstelvezető-nyílásokat. A kívánt alak, valamint a szükséges átlapolások és kötések a (2, 3,4) téglaalakok megfelelő alkalmazása által könnyen elérhetők. A legalsó téglasor alsó 75 pldalán csatornaszerű (7, 8, 9) bevágások vannak a légcsatornákat alkotó (6) téglalyukak síkjában, mely vízszintes irányú csatornákon át jut a keringő levegő a függélyes légcsatornákba. Azon (5) téglalyukakat, 80