81886. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangvillák rezgésszámának befolyásolására és velük hajtott fonikus kerékkel működő berendezések módosítására, illetve szinkronizálására

fónikus kerék elektromotort vezet, a 10. ábra ugyanez oldalnézetben, a 11. ábra ennek egy másik foganatosítási alakja felülnézetben, a 5 12. ábra ugyanez oldalnézetben, a 13. ábra két különböző állomáson elhelyezett hangvilla egyenlő fázisú indítási eljárásának az alrpelvét mutatja, a 14,. 15. és 16. ábra pedig az ezen el-10 járás foganatosítására szolgáló különböző berendezéseket mutatnak. Szinkronizáló berendezéseknél igen gyakran van rá szükség, hogy a sebességet igen kis határok között változtas-15 suk, illetve korrigáljuk. Példakép felhozhatjuk erre a 86189. sz. magyar szabadalomb?n (2340/19. i. sz. bejelentés) szereplő szinkronizáló eljárást, melynek egyik foganatosítási alakjánál, mint az 20 a leírásban részletesen ki van fejtve, két egymástól független, külön-külön állandó fordulatszámra törekvő és egymás között egyenlő fordulatszámra szabályozott berendezés végezheti az alacsonyabb rendű 25 szinkronizálást!:, míg a magasabb rendű szinkronizálást az ott szereplő képfelvevő- és képleadókészülék képeinek eltolódására reagáló fényérző cellák által létrehozott elektromos behatások végzik, só melyek a készüléket hajtó motort fékezik. Ezt a fékezést nem alkalmazhatjuk arra az esetre, ahol a szinkron járatandó készülékek hajtása fónikus kerékkel történik, mert a fónikus kerék, ha fékezés-35 sel vagy bármely más behatással a sebességét a hajtóáram fluktuációjának megfelelő sebességtől eltérővé tesszük, mint a szinkron motorok általában, kijön a fázisból és megáll. 40 A találmány értelmében már most a fónikus kerék sebességének ez a szabályozása a hajtóáram fluktuációszámának a Változtatásával történik. Ebből a célból az áramsz-ggató hangvilla rezgésidejét 45 változtatjuk meg. A rezgésidőnek a változtatása eddig a hangvilla lengő tömegének, illetve tehetetlenségi nyomatékának a változtatása által történt, amit a hangvillaszárak menetében eltolható hü§0 velyekkel hajtottak végre. Ez azonban csak kézi szabályozásra volt alkalmas, elektromos szabályozás esetén rendkívül bonyolódott berendezéseket tenne szükségessé, azonkívül a kapott impulzis pil-55 lanatától a sebesség megváltoztatásának a pillanatáig igen hosszú idő telne el. Jelen találmány értelmében már most a rezgésszámnak ezt a kismérvű változtatását úgy visszük végbe, hogy a hangvillát elektromágnesek mágneses terébe 60 helyezzük. Az egyik foganatosítási alak szerint ezeket a szabályozó elektromágneseket a hangvilla két külső oldalán helyezzük el. Ez a foganatosítási alak az 1. ábrán van feltüntetve, ahol (1, 1', 2, 2', 65 3, 3', 4, 4') jelölik a szabályozó elekromágneseket, míg (5) a hangvilla mozgatására szolgáló elektromágnestekercset jelöli. Ha a csévékbe nem bocsátunk áramot, a hangvilla rendesen működik, ha 70 ellenben a csévék áramot kapnak s a hangvilla szárai körül olyan mágneses tér keletkezik, mely a hangvillásszárakat a kontaktuscsavar felé igyekszik terelni, a hangvilla rezgésszáma ezen mágneses 75 haíás tartamára megváltozik, még pedig leszáll. Ez a jelenség akkor is bekövetkezik, ha az elektromágnesek vasmagjait a Fouc" ult-áramok kiküszöbölése céljából lamelláltra készítjük, vagy ha 80 ezen áramok keletkezését speciális vasfajták alkalmazásával megnehezítjük, amely eljárások valamelyike azért is ajánlatos, hogy a sebességnek az elektromos úton való megváltoztatása a 85 hangvilla mozgásban tartásához szükséges munkát ne növelje. Az említett jelenségnek a következőkben próbáljuk magyarázatát adni. Ha a, hangvillát rezgésbe hozzuk, annak száraiban a rezgés minden 90 időpillanatában oly erők lépnek fel, melyek az illető száraknak a rezgési középponttól mért távolságaival arányosak. Mivel a két szár és annak mozgása szimmetrikus, elég lesz a következőkben csak 95 az egyik szárat vizsgálnunk. A mellékelt rajz 2. ábráján az egyik hangvillaszár erő-útgörbéi vannak feltüntetve, amikor is feltesszük, hogy a sebességszabályozó elektromágnesek az ábra jobboldalán 100 vannak elrendezve és a szóbanforgó hangvillaszárra az (x) nyíl irányában fejtik ki vonzásukét, továbbá, hogy ugyanezen az oldalon van elhelyezve a jelen esetben a hangvillaszár baloldalán rendezett moz- 105 gató elektromágnescséve megszakító kontaktusa. Ez esetben a hangvillaszár erő-útgörbéje, ha a sebességmódosító mágnescsévék nincsenek gerjesztve. Mint látható, a görbe a rezgési középpont kö- 110 rül centrálisán szimmetrikus. Ha most a hangvillaszár jobboldalán elhelyezett sebességmódosító elektromágnesek gerjesztve vannak és vonzásukat az (x) nyíl irányában fejtik ki, a mágneseknek a 115 hangvillaszárra gyakorolt vonzóerőit a (b) görbe tünteti fel. Ez a görbe a mágnes felé közeledve emelkedik, mert minél