81883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olcsó, egynemű és monolitszerű burkolatnak előállítására oly felületeken, amelyeken forgalom bonyolódik le, vagy az atmoszferiliák hatásának vannak kitéve

hetik. Ezzel a hevítéssel azt kívánjuk megaka­dályozni, hogy a lágyszurok-hártya az alappal való érintkezésekor ne merevedjék és kemé­nyedjék túlgyorsan meg, ami pedig már 5 60—70°-on bekövetkezik s igy nem kötne bensőleg az alappal. A még forró alapot, egészen vékony rétegben, fölhevített, elő­nyösen forrásban levő, tehát 250—300° me­leg lágyszurokkal vonjuk be; ez behatol az lü alap likacsaiba és annak érdes felszínéhez erősen odtapad. Ezután akár kézi erővel, kár gépek segélyével forrón felvisszük az új burkolat-réteget. Lehet ez például aszfalt, amely a lágyszurok-hártyával; oly erősen köt, ló hogy már egy y2 —1 cm-nyi aszfaltréteg elegendő nagyon ellenálló és tartós burkolat létesítésére. Használható azonban homok, kavics vagy salak is (pl. nagyolvasztók, kazántüzelések, központi fűtések stb. sa-20 lakja), éppen így fűrészpor vagy tőzeg is, amely anyagokat a keverő-, fürdő- vagy csepegtető eljárás szerint szintén egy vékony lágyszurok-hártyával vonunk be. Az ekként kikészített új burkolatot szintén a lehető-25 ségig forró állapotban kell felvinni, hogy az az alaphoz tapadó hártyával összeolvadjon és ezzel, valamint magával saját részeivel jól lekössön, úgy, hogy ; így az egész egy szívós, a lágyszuroknak lehűlése és gyorsan 80 végbemenő oxidációja révén, hamarosan meg­keményedő, de a lágyszurok rugalmas volta miatt soha rideggé nem váló monolitszerű tömeget alkot. Az új burkolat-anyaggal első­sorban az úttesten talált mindennemű mélye-35 dést, lyukat iés hézagot töltjük s egyenget­jük ki ,'és azután ha szükséges vagy kívána­tos, ugyanezen anyaggal többé-kevésbé vas­tag rétegben az egész úttestet burkoljuk; vékony réteg céljaira például homokot hasz-40 nálhatunk, amelynek egyes részecskéit a ke­verőeljárás szerint egy-egy vékony lágy­szurok-hártyával vonjuk be. Mindezek után a fedőréteget hengereléssel tömörítjük; a fedőréteg végül még ellátható egy vékony 45 lágyszurok-bevonattal és a szokásos módon homokozható. A lágyszuroknak oxidációja a leírt munka­feltételek betartása esetén oly gyorsan megy végbe, hoev az út az új burkolat közvetle-50 mii elkészítése után átadható a forgalomnak. Ha idő multával az új burkolaton egyenlőt­len nvomás következtében egyenetlenségek mutatkoznának, úgy az eljárás megismétel­hető. A burkolat idővel a) forgalom és az el-55 iárás ismételt alkalmazása folytán mind­inkább egyenletes és ellentállóbb lesz s mind­inkább hasonló lesz egy monolitszerű, egy­nemű takaróhoz. Az új burkolatnál szereplő lágyszurok-60 hártyák, különösen pedig az, amely az al­építmény és a burkolat között van, rugalmas; ez a hártya jnég erős forgalom és viszony­lag vékony burkolat esetén sem porlik el. A hártya kibír minden rendes igénybevételt és tartósan teljesíti feladatát, nevezetesen azt, 65 hogy az alapot a burkolattal erősen össze­kösse. Az új eljárás szerint készült burko­lat vízhatlan, rugalmas, ;jól tapad s minde­nekelőtt könnyen és olcsón készíthető és tartható fenn, éppen így könnyen tisztogat- 70 ható, fagy-, nedvesség- és hő (azaz a nap hevével szemben) ellenálló és saválló is. További előnye az eljárásnak az, hogy a lágyszurok használata folytán az egész bur­kolat-anyag gyorsan és tökéletesen leköt, 75 úgyhogy az ily burkolattal ellátott utak, terek és más; felületek azonnal, azaz mintegy fél órával elkészülésük után, ismét átadha­tók a forgalomnak és hogy készítésük alkal­mával nem kell az uton az egész forgalmat 80 elzárni. Először például az út egyik felét látjuk el a burkolattal s ezen közben a* má­sik felén tovább folyik a forgalom, majd >ezt áttereljük az elkészült félre, amikor az út másik felét óhajtjuk munkába venni. Az új 85 eljárás szerint újonnan burkolandó vagy ki­javítandó utaknál, azoknak hetekre, sőt ,hó­napokra való elzárása egészen elmarad. Az olcsóság mindenekelőtt abból folyik, hogy a régi eljáráshoz képest úgy a burkoló, mint 90 a kötőanyagban lényeges megtakarítást érünk el. Kátrányos kavics készítéséhez az eddig szokásos eljárások szerint köbméteren­ként 70—100 kg kátrányra van-ezükség, ha pedig az új eljárást például kavics esetére 95 alkalmazzuk, egy köbméter kavicshoz csak 25—40 kg lágyszurkot kell adni. Az új bur­kolat vastagsága nem kell, hogy túlhaladja az iy2 —3 cm-t. Az eddig ismert burkolatok vastagsága viszont 5 cm-től (aszfalt) 15 100 cm-ig (makadám) váltakozik. Mindezeken felül az új eljárás szerint bármily csekély értékű kő- és salakanyag felhasználható, olyanok is, amelyek eddig ily célokra egyál­talán nem voltak használhatók. Ez okból az 105 új eljárás nemcsak városi forgalmi utakra és helyekre, hanem országútakra és falusi ut­cákra is használható és föltétlenül jelenté­keny műszaki és gazdasági haladást jelent valamennyi eddig ismert útépítési és fenn- 110 tartási eljárással szemben. A mellékelt rajz a találmány helyes meg­világítása cél iából az eljárás néhány alkal­mazási példáját tünteti fel, szembeállítva a megfelelő eddigi módszerekkel. H" Az 1. ábrán metszetben egy erősen elhasz­nálódott makadámút van feltüntetve, ame­lyet a jelen eljárás szerint a rési burkolat eltávolítása vagy felszakítása nélkül (1) lágy­szurok-hártyával vontunk be; (2) ielzi az ni 120 burkolatot és (3) az ezt borító lágyszurok­hártyát. A régi burkolatot (4), a kemény alapot (kőágy) (5) jelzi. Az la. ábrán ugyan­ezen útnak ugyanezen metszete látható ja-

Next

/
Thumbnails
Contents