81870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás butadiénnek és homológjainak előállítására
Megjelent 1935. évi február lió 244-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81870. SZAM. — IV/hl/. OSZTÁLY. Eljárás butadiennek és homologjainak előállítására. Matthews Francis Edward vegyész, Strange Edward Halford vegyész, mindketten Londonban és Bliss Henry James Wheeler vegyész, Stockwell-ben (Anglia). A bejelentés napja: 1918. évi február hó 3-ika. Angolországi elsőbbsége: 1912. évi február hó 15-ike. A találmány tárgyát tevő eljárás abban áll, hogy egy primér vagy szekundér glikolt vagy egy primér és szekundér glikol keverékét vagy egy 5 primér-szekundér glikólt (pl: 1,4-butilénglikólt, 2,3-butilénglikólt, 1,3-butiléngiikólt vagy 3,4-hexilenglikólt) akképen kezelünk, hogy abból két molekula vizet elvonunk és ezáltal a kiindulási o anyag két kettős kötést tartalmazó vegyületté alakul át, amely a butadien vagy ennek homológja. Ezt a kezelést közvetlenül vagy közvetve foganatosíthatjuk. így pl: az eljárást közvetlenül akképen foga-5 natosíthatjuk, hogy a glikólt ivagy glikólokat katalizátor jelenlétében, vagy e nélkül, meleg hatásának tesszük ki, pl. felhevített csövön való átvezetés útján, vagy pedig a vizet vízelvonó anyagok, mint pl: o káliumhidroszulfát, foszforsav vagy a foszforsav valamely savanyú sójának behatása útján távolítjuk el, meleg alkalmazásával, vagy a nélkül. Közvetve akképen hajthatjuk végre az eljárást, hogy a gli-5 kólt jvagy glikólokat két molekula klórhidrogén hatásának tesszük ki és azután két molekula klórhidrogént elvonunk, amit pl. alkoholos kálival, diethüanilinnel, nátronmésszel vagy másefélével eszközölo hetünk. Az alábbiakban néhány példával fogjuk az eljárást megvüágítani. 1. példa. 1,3-butilénglikólt (amelyet aldolnak re-5 dukálása útján vagy jnás módon állíthatunk elő) valamely alkalmas edénybe, például egy csőbe vezetünk, amelyben horzsakődarabok vagy más alkalmas anyag van, amely szirupszerű foszforsavval van áztatva. Az említett csövet acélkö- 40 penybe zárjuk és „Hoffman"-kemencében hevítjük, (amelynek gázlángjai az acélköpenyt érinthetik. A felszálló gőzöket a víznek, át nem alakult glikölnak, telítetlen alkoholnak vagy butilénoxidnak eltá- 45 volítása végett vízzel hűtött kondenzátoron vezetjük keresztül és ezen anyagokat újból való kezelés céljából esetleg ismét visszavezethetjük a reakcióedénybe. A nem kondenzált gőzök butadient tartal- 50 maznak, amelyet nyomás vagy hűtés útján kondenzálhatunk. 2. példa. 3,4-hexilénglikólt, amelyet Beilstein, Supplement 1,94. lapja szerint hexanol ; -,5 (3) hexánon (4) redukálása útján nátriumamalgánnal' állíthatjuk elő, zárt edényben 150° C-ra hevítünk és a felhevített glikólon 6 órán át sósavgőzt vezetünk keresztül, mi mellett az összes eltá- 60 vozó gőzt kondenzátorban vagy hűtőn kondenzáljuk. ^ A reakcióterméket azután mossuk, szárítjuk és kb. 170° C-nál desztilláljuk, mikor is a jelenlévő klórhidrogén és át nem 65 alakult glikól leválik, míg a keletkezett diklórid gőzeit folytonos áramban (amelynek mérve nem lényeges és bizonyos tekintetben az alkalmazott edény nagyságától függ) kb. 400° C-ra hevített nátron- 70 mészen vezetjük keresztül, vagy más módon akképen kezeljük, hogy két molekula