81856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus kötőanyagok előállítására barnaszénhamuból

Megjelent 1935. évi február lió 187-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81856. SZAM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás hydraulikus kötőanyagok előállítására barnaszénhamuból. Dr. Luftschitz Heinrich mérnök, Dresden-ben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége: 1919. évi június hó 20-ika. Míg a salakoknak, különösen a nagyolvasztóknak erősen hydraulikus kötőanyagokká való feldolgozása már általánossá vált, addig a szénhamunak cementszerű ter-5 mékekké való feldolgozása eddig meg nem oldatott. Különösen elhanyagolták a mindenütt csak kellemetlen hulladékot képező barnaszénhamut. Ennek oka abban rejlett, hogy a barnaszénhamu a szokásos eljárás 10 szerint még akkor sem szolgáltat igazán cementszerű kötőanyagot, ha tetemes mennyiségű hydraulikus alkatrészt tartalmaz is. A jelen találmány megmutatja azon útat, amelyben bizonyos fajtájú barnaszénha-15 mukból, nevezetesen a gyakori mészdús hamukból hydraulikus és cementszerű kötőanyagokat lehet gyártani. Az ilyen barnaszénhamuk rendszerint nagy mennyiségű kénsav-vegyületet tartal-20 maznak, melyek a hamunak habarcsképező, habarcs stb. gyanánt való hasznosítását zavarták. A találmány értelmében az ilyen Jnészben és kénsavvegyületekben dús, magukban 25 véve nem hydraulikus és rendszerint poralakban létesülő barnaszénhamukat vízzel mossuk s azután 'izzítjuk, illetve Jkiégetjük. A kimosás révén a hamu a barnaszéncement képezésére alkalmas állapotba jut s 30 az izzítás, illetve égetés révén hydraulikaus, ill. cementszerű kötőanyaggá alakul. Feltételezendő természetesen, hogy a hamu ínemcsak meszet, hanem kovasavat és sesquioxydokat is tartalmaz. 35 • A találmány értelmében vagy 1000— 1300°-nál égetünk, amiáltal igen hydraulikus meszet, mintegy pótcementet létesítünk vagy az égetést zsugorításig, pl. 1400—1500°-ig fokozzuk, mely esetben a mosott hamuból a 40 portlandcementhez hasonló valóságos cement létesül. Ha a kiindulási anyag gyanánt használt barnaszénhamu összetételére való tekintet nélkül akarunk ilyen portlandcementet gyártani, akkor a vízzel mosott hamut célszerűen még mészkővel vagy silikátokkal kever- 45 jük, az elegyet finomra őröljük s csak ezután égetjük zsugorodásig. Hogy mészkő vagy silikátok, pl. agyag, adagolandók-e, azt a tisztított hamu összetételéből kell megállapítani. Az izzítás révén nyert igen hydraulikus 50 mész rendszerint nem szorul további őrlésre, noha (mindenesetre fokozzuk a kötőhatást megőrlés révén. A zsugorításig való égetéskor klinker alakjában nyert cementszerű termék feldolgozása a portlandcementével 55 azonos. A termelt barnaszéncement további hydraulikus kötőanyagok vagy habarcsképzők hozzákeverése révén még tökéletesíthető; az adalékok együtt vagy külön őrölhetők. 60 Javító adalékok gyanánt trass, szemcsézett nagyolvasztósalak, kovaföld, portlandcement stb. jön tekintetbe. így például a következő nyers összetételű hamu: 6» izzítási veszteség .... 14.5 kovasav 13.8 timföld és vasoxyd ... 8.1 mész s. 35.6 magnesia 2.4 70 alkaliák 2.6 kénsav 23.0 vízzel való iszapolás, ill. mosás utána égetve, minden egyéb adalék nélkül egy igen hydraulikus meszet, mint cementet is szolgálta- 75 tott. A mosás szitákon átfolyó vízzel is eszközölhető. A piosott vagy iszapolt hamu már csak kismennyiségű kénvegyületet tartalmaz. Ha ezen vízzel mosott hamut 1200— 1300° között, különösen 1280°-nál égetjük, 80