81816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mótoros célokra, különösen gázturbinák hajtására és egyéb ipari célokra szolgáló hőenergia előállítására

A folyamat jobb előkészítése céljából, illetve az üzemszabályozás kívánalmaira való tekintettel, egyenesen akként is jarhatunk el, hogy az egymással reakcióba 5 hozandó anyagokat eiozetesen kulon-külön disszociált, ailapotba hozzuk és a diszszociació termekeit egymassal reakcióba hozzuk. Ami a találmány szerinti eljárásnál ai-10 kalmazott, illetve Keletkezett anyagoknak a berendezés (tartályok, tápvezecen es reakciókamra) szerkezeti anyagaira való esetleges behatásait illeti, megjegyzendő, hogy némely fém, mint pl. a vas, ón, réz 15 stb. koncentrált salétromsavban gyakorlati szempontból változatlan marad. (V. ö. Stahler 1. c. 129. oldal és Spiegel „Der Stickstoff" Braunschweig iyü4, 230. oldal). Az illető fémeknek ezen passzív vi-20 selkedése annak a köriüménynek tulajdonítható, hogy a fémek felülete nitrátréteggel vonódik be, mely a koncentrált savban oldhatatlan lévén, a fémeket a további behatás elől megvédi. Magukat a salétrom-25 sav-tartályokat az esetleges robbanási veszélyre való tekintettel nem szabad légmentesen elzárni. A reakciótérbe való bevezetés előtt a salétromsavat lehetőleg hideg állapotban kell tartani és fénytől lehe-30 tőleg óvni kell. A nitrogéndioxid és a nitrogénmonoxid a disszociáció (reakció) terében a falakat oxidréteggel vonja be, mely azokat a további megtámadástól szintén megóvja. Általában véve a reak-35 cióba lépő anyagok esetleges hatásai ellenében a tartályokat, illetve falakat megfelelő, magábanvéve ismert ellenálló bevonattal, pl. kerámiai anyagból való béléssel láthatjuk el. 40 Maguk az égéstermékek, mint fentebb látható, káros hatású anyagokat nem tartalmaznak, tehát maga a turbina e részben külön védelemre nem szorul. A nitrogénmonoxid nem szerepel ugyan az égés* 45 termékek között, de a reakciótérből esetleges tömítetlenség folytán kiszabadulhat, ami egészségügyi szempontból is veszélyessé válhatik, miért is az esetleg kiszabaduló nitrogénoxid ellen védelmi intézke-50 déseket kell foganatosítanunk, mely célból az esetleges tömítetlenség szempontjából tekintetbe jövő helyeket abszorbeáló anyagokat tartalmazó övező terekkel vesszük körül; a nitrogénoxidot ugyanis 56 erősen alkalikus permanganátoldat már közönséges hőmérsékletnél mohón oldja, mangánszuperoxid leválása mellett. Hasonlóképen a hipokloritok oldatai is abszorbeálják a nitrogénmonoxidot. A mellékeit rajzon a találmány szerinti <;o üzemeljárásnak egyennyomású gázturbinák - hajtására ai&almas foganatositási módja szerint működő berendezésnek példaképem alakja van vázlatosan feltüntetve. ' 65 (A)-val a benzolt, (3)-vei pedig a koncentrált salétromsavat tartalmazó készlettartály van jelölve, melyekkel a (C) és (D) szállítókészülék, pl. a (T) turbina tengelye felől hajtott szivattyúk vagy más 70 effélék közlekednek, amelyek célszerűen akként vannak méretezve, hogy a benzolt és a koncentrált salétromsavat a fenti exotermikus reakciónak megfelelő arányban szállítják a folytatólagos üzemben 75 magasnyomású és hőmérsékletű (E) reakciótérbe, melyben az anyagok a fent leírt módon, disszociált állapotba jutva, elegyedés közben tökéletes elégést eredményeznek. A turbina táplálására közvet- 80 lenül nem alkalmas/és ezért hűtésre szoruló égéstermékeket alkotó, magas nyomású és hőmérsékletű gázelegyben jelenlévő, a fent jleírt módon a reakció alkalmával vele együtt képződő vízgőzt &z 85 alább leírt kondenzálás után hűtőhatás céljából ismét visszavezethetjük az égéstermékek útjába. Erre a célra az alább ismertetendő módon az (R) tartályban öszszegyűlt, vizet — kívánt esetben külön 90 hozzáadott hűtővízzel együtt — használjuk fel; a vizet a (H) szállítókészülék segélyével fecskendezzük az égéstermékek útjába iktatott, (F) térbe, amikor is az égéstermékek oly alacsony nyomású és 95 hőmérsékletű vízgőzgázeleggyé alakulnak át, mely a (T) turbina hajtására már közvetlenül alkalmas.- A (T) turbina energiáját a (feltüntetett példában a vele közvetlenül kapcsolt (G) generátor elektro- 100 mos energiává alakítja át. A (T) turbinából a fáradt vízgőz-gázelegy az (M) kondenzátorba jut, mely úgy a vegyi reakció, folyamán keletkezett vízgőzt, mint a gázelegy külön hűtése céljából befecskende- 105 zett és gőzzé alakult vizet is kondenzálja. A kondenzvizet, valamint a nem folyósítható égéstermékeket az (P) kondenzátorból íl (K) légszivattyú távolítja el, mely a gázokat és a kondenzvizet az (R) tartály- 110 ba szorítja, melyből a gázok szabadon eltávozhatnak, a víz pedig tárolva marad. Az (R) tartályban lévő esetleges vízfelesleg a (V) cső útján, a kondenzátorból jövő víz feleslege pedig szükség esetén az (R) 115 tartály és a (K) szivattyú közötti közlekedés beszüntetése mellett a (K) szivattyú segélyével az (N) cső útján távolítható el,