81800. lajstromszámú szabadalom • Üreges téglafal
Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81800. SZAM. — Vlll/a. OSZTÁLY. Üreges téglafal. Hochholtzer Ödön építész, Szombathelyt. A bejelentés napja: 1921. évi július hó 4-ike. Az üreges téglafalak egymástól bizonyos köz kihagyásával felállított falhéjakból és ezeket összekötő haránttéglákból készülnek. Ismeretesek már oly üreges falszerkezetek is, melyeknél a haránttég-5 Iák összefüggő függélyes sorokat, illetve merevítő harántbordákat alkotnak a falban. Találmányom tárgya ilyen harántbordás üreges fal, melynél az alkalmazott különleges téglakötés a fal állékonyságát 10 az ismert harántbordás falakéval szemben lényegesen fokozza. A találmányom szerinti harántbordák már egyoldali borítás (egyoldali falhéj) mellett is állékony falat képeznek úgy, 15 hogy bizonyos esetekben az egyik falhéj elhagyható. Az alkalmazott téglakötés további előnye még az, hogy erősebben terhelt bordák egyszerű módon erősbíthetők. A harántbordák közé bekötött fal-20 héjak függélyes sorokban váltakozva álló és fekvő helyzetben elrendezett, élükre állított téglákból képezhétők úgy, hogy a fal vízszintes hézagai sűrűn szakíttatnak meg, ami a falnak kihajlás ellen is tete-25 mes szilárdságot biztosít. Ügy a függélyes, mint a vízszintes fallezárások a találmány szerinti téglakötés mellett tégladarabolás nélkül is könnyen megoldhatók. Kémények bármely két 30 borda között könnyen képezhetők ki. A mellékelt rajzon a találmány szerinti falnak több példaképpeni változata van axonometrikus képekben feltüntetve. A találmányom szerinti falak bordái oly 35 pillérekből keletkeznek, melyekben lapjukra fektetett (a) téglákból és hosszélükre állított (b) téglákból álló rétegek egymást váltakozva követik. Az 1. ábrán a bordapillérek keresztmetszete egy téglalap nagyságával egyenlő. 40 (Lásd az ábra jobboldali alsó részét). A fekvő téglákból álló (a) rétegeket egy-egy futótégla, a hosszélükre állított téglákból álló (b) rétegeket pedig két-két kötőtégla képezi. 45 A 2. ábra szerint a bordapillérek keresztmetszete két téglalapból összetevődő négyzet. A fekvő téglákból képezett (a) rétegeket két-két egymásmellé fektetett futótégla, a hosszélükre állított téglákból 60 képezett (b) rétegeket pedig négy-négy kötőtégla képezi. Ezen ábrákon a bordapillérek oldallapjai egymástól féltéglatávolságra állanak. Ha ezen pillérekben a hosszélükön álló 55 téglákból képezett rétegeknek váltakozva a jobb- illetve balszélső tégláját elhagyjuk, akkor a találmányom szerinti üreges fal bordázata áll elő. A falhéjak ezen bordák közé köttetnek be. Negyedtéglavas- eo tagságú falhéjak képzése céljából két-két borda közét váltakozva egy hosszélére fektetett és egy rövid élére állított (c, illetve d) téglával töltjük ki. Ha valamely falhéj féltéglavastagságban készítendő, akkor az 65 előbb említett (c, d) téglák helyébe lapjukon fekvő, ületve élükre állított téglapárokat teszünk. Kürtőket egyszerűen úgy képezünk, hogy két szomszédos borda csorbázatát 70 kitöltjük. Ajtó- és ablaknyílások széleire egy-egy bordát helyezünk és az ajtó- illetve ablaktokokat ezen bordák csorbázatába köthetjük be. Kettős vagy többszörös üregű falak 75 lényegében hasonló szerkezetűek. A találmányom szerinti fal egyoldali falhéjjal is hordképes és ilyen kivitelber például némely gazdasági épületnek feJ' f
