81775. lajstromszámú szabadalom • Savszivattyú

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81775. SZÁM. — XXI/C. OSZTÁLY. Savszivattyú. Ferraris Attilio, mérnök, Torinoban. A bejelentés napja: 1922. évi január hó 19-ike. Osztrák elsőbbsége: 1915. évi augusztus hó 9-ike. Erősen maró folyadékoknak továbbítására szolgáló szivattyúk már ismeretesek. Ezen szivattyúknál a továbbítandó maró folyadék és a szivattyúnak dugattyúja kö-5 zött valamely indifferens folyadékot, pl. vazelinolajat vagy petróleumot alkalmazunk, miáltal a szivattyúnak megtámadható alkatrészei a maró folyadék hatása ellenében meg vannak védve. Ezen savszi-10 vattyúk azonban különböző hátrányokat mutatnak, melyek a szivattyúk alkalmazhatóságát kérdésessé teszik. A főhátrány abban áll, hogy, dacára annak, hogy a szivattyúnak főrészei nem érintkeznek a 15 maró folyadékkal, a nagyobb hőmérsékletnél nagy mennyiségekben fejlődő maró gázoknak hatása nincs elkerülve, úgy, hogy ezen gázok a szivattyúnak dugatytyúját elmarják. Egy további hátrány ab-20 ban nyilvánul, hogy káros gázok gyűlnek össze, melyek a szivattyú dugattyúja és a sav között gázvánkost alkotnak, mely a szivattyúnak működését megnehezíti. Eddigelé aztán nem lehetett az indifferens 25 gázokat gyakorlati és egyszerű módon a szivattyúba bevezetni anélkül, hogy vagy ezt, vagy ennek főrészeit ne kellett volna szétszedni, azt sem lehetett eddig megakadályozni, hogy a szivattyúba ne szivattas-30 sék be levegő, mihelyt a maró folyadék kimaradt, amikor ismét a szivattyút szét kellett szedni. A jelen találmányt képező szivattyúnak főrészei ugyan ismeretesek, de eze-85 ken kívül a szivattyú oly részekkel van ellátva, melyek az említett hátrányokat elkerülik úgy, hogy ezen szivattyú a gyakorlatban mindenkor alkalmazható. A mellékelt rajzban a találmányt képező szivattyú példaképen egy foganato- 40 sítási alakban van feltüntetve. Az (a) forgattyúrúd, mely tetszőleges hajtószerv segélyével hajtatik, a (b) dugattyút működteti, mely a (c) hengerben jár fel-alá. A (c) henger a (d, d1

) köz- 45 benső tartállyal közlekedik, melynek fenekéből az (e) szivattyúkamra ágazik el; ezen kamra az (f) csővel van összekötve, mely utóbbi részben a maró folyadék bevezetésére szolgál. Az (f) csőnek felső vé- 50 gén a (p) cső van elrendezve, mely elvezető cső gyanánt szolgál és mely a továbbítandó folyadékot egy magasabban fekvő tartályba szállítja. A (g) és (h) szelepek a (folyadéknak átfolyását csak egy irány- 55 ban engedik meg; az (e) kamra felső végén, az (i) légüsttel van ellátva, mely viszszacsapások elkerülésére szolgál és mely egyenletes folyadéksugárnak továbbítását biztosítja. Azt a magasságot, melyben az 60 (f) cső az (e) kamrába torkol, és ezen kamrának átmérőjét akként kell méretezni, hogy a kamra (x) részének térfogata nagyobb legyen, mint a (c) szivatytyúnak befogadási térfogata. A (d, d1

) 65 tartály átmérőjének nagyobbnak kell lennie, mint a (c) szivattyú átmérőjének, hogy az olaj és sav keverődése megakadályoztassák. A (t) kémlelőcső, mely azon a ponton van elrendezve, mely a sav legna- 70 gyobb magassági állásának felel meg, a szivattyú üzeme közben bármikor lehetővé teszi annak megállapítását, vájjon a (d) tartályrészben a megkívánt olajmennyiség megvan-e. 75 A (c) henger a (d, d1

) tartállyal a (q) cső útján van összekötve, mely oly síkban torkol a (d) tartályrészbe, • mely mélyeb-