81774. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok vezetékben való mozgásának meggátlására
_ 223 -okokból sem vagyunk korlátozva, a magasságot bizonyos méreten túl nem fogjuk választani azért, hogy a hullámos csőrészeken való átfolyást mindenesetre bizto-5 síthassuk. A 2. és 3. ábra pl. egy nagy víztartó kivezető csövének ily elzárását tünteti fel vázlatosan. A víztartó felszínén a nyomás (p). A vízmélység a víztartóban (H), ami-10 kor tele van, de szükséges, hogy kiüríthető legyen akkor is, amikor a vízszín kisebb, mint (h). Az ábrán adott elrendezés mellett ez csak akkor lehetséges, ha a hullámos csővezetéket mint szivornyát műiö ködtethetjük (1., 3. ábra); a görbített csövek tetejéről tehát vékony vezetékekkel összeköttetést létesítünk egy tartánynyal (t), amelyben a nyomás negatív, vagyis amelyben légüres tér (vacuum) 20 van, miáltal az egész vezeték légteleníttetik. Eképpen a víz a tartányból még akkor is kifolyik, ha színe alacsonyabb, mint a görbített csövek felső színe (teteje), hacsak a (h) méretet, a hullámok magassá-25 gát, elég alacsonyra veszem ahhoz, hogy az atmoszférikus nyomás keresztülsajtolja a vizet a csöveken. Ez szabja tehát meg a maximális magasságot. Tegyük fel, hogy az ezek szerint felvett (h) magasság 80 (1., 2. ábra), éppen 4-szer foglaltatik a (H) magasságban; ekkor 4 teljes hullámra van szükségünk, hogy (H) magasságnál elzárhassuk a vezetéket. Ugyanis a nyomás a víztartó fenekén ez esetben 35 p +j'H=p+4j'h; a Pi-gyel jelölt helyen a nyomás Pj=P+4 y h— y h=p-j-3 yh. amint az az ábrából közvetlenül leolvasható; a (p2) helyen a nyomás 40 P2 ==Pi— y h=p+3 yh—y h=p-f 2 y h, mint az az 1. ábrával kapcsolatos fejtegetésből következik; a nyomás a (p3) helyen p3 =p-|-j>h és a p4 helyen 45 P4 ==P, vagyis teljes egyensúlyi helyzet van, a víz nem folyhat ki, ha a (pl), (p2), (p3)-al jelzett helyeken megfelelő nyomású levegő van besajtolva, míg a srafirozott ré-50 szeken vízoszlopok állanak. Ennek biztosítására természetesen segédberendezésekre van szükség. Mielőtt ezek leírását adnám, nézzük, hogy miképpen viselkedik az ily berendezésű zár nyomásváltozások 55 esetén. Vegyük szemügyre a 2. ábrabelihez hasonló berendezést s tegyük fel, hogy a cseppfolyós folyadék színe az ott adottnál bizonyos mérettel alacsonyabb vagy magasabb és a zár semmiféle segédberendezéssel sincs kapcsolatban s néz- 60 zük, hogy mennyiben változik meg az egyensúlyi helyzet. Adott viszonyok között és adott vízszínemelkedéshez kiszámítható vagy megszerkeszthető az a ín különbség, amely- 65 lyel magasabbnak kell a hullámnak lennie, mint az eredeti vízoszlop (mn), hogy átfolyás csak az adott vízszínemelkedésnél magasabb vízszíneknél következzék be. (1. 4. ábra). 70 Ha a csőzárban egyszer vízfolyás indult meg, akkor az csak akkor szűnik meg, ha a csőzár két oldalán a folyadéknyomások egyenlővé válnak vagy pedig ha a tartány kiürül. Időközben való elzá- 75 ráshoz segédberendezés szükséges. Szükséges ez akkor is, ha szélesebb határok között való nyomásváltozásokat is ki kell a csőzárnak tartania. Az 5. ábrán fel van tüntetve a 2. ábra- 80 beli viszonyok közötti berendezés az öszszes segédberendezésekkel együtt, még pedig itt e segédberendezések működése részben automatikus. Automatikus t. i. a zárás biztosítása szempontjából, ha a 85 nyomás változik (növekedik vagy kisebbedik). A nyitás és zárás persze megfelelő kezeléssel eszközlendő. A segédberendezések állanak: 1. egy víztartóból (I), amelyben a különféle nyomású (3, 2, 1 jelzésű) 9u légtartányok vannak elhelyezve, akként, hogy a bennük levő levegő nyomása a víztartó vízszínének magasságával változzék; 2. egy második víztartóból (II), amely annyi osztályra van osztva, ahány 9r > vízoszlop szükséges a csőzárhoz. E víztartók teljesen zártak s a megfelelő légtartányokkal vannak olyképpen összekötve, hogy a bennük levő víz, melynek színe egy magasságban van a csőzár vízoszlopainak íou alsó színével, mindig az egyensúlyi helyzetnek megfelelő nyomás alatt legyen; 3. egy légtartányból (III), melyben vacuum-ot tartunk; 4. egy gépházból, melyben motor, kompressor, légtartány, lég- 105 szivattyú és szivattyú van elhelyezve és végül 5. a megfelelő kisdimenziójú csővezetékekből, a megfelelő szelepekkel, illetőleg csapokkal. Az (I) víztartó összeköttetésben áll a li(j vízmedencével, amelyet a csőzárral elzárunk, a (8) csővezetékkel. Ha tehát a vízmedencében a vízszín magassága változik, követi a változást az (I) víztartó vízszíne is. Az (1., 2. és 3.) légtartányokban levő 1LS levegő mindig oly nyomás alatt lesz, mint