81771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyúelegyek előállítására

_ 2 -teknek megfelelő megválasztása és mennyi­sége által szabályozható a gyúelegyek lobba­nása. Lehet tehát a lobbanékonyságot az al­kalmazási célnak megfelelően beállítani és 5 olyan gyúelegyeket készíteni, amelyek külö­nösen jól használhatók, robbantócsappantyúk, kézifegyverek és lövegek számára való csap­pantyúk részére, továbbá viasza paraffin stb. flegmatizáló szerekkel durranó gyujtózsino-10 rok, Flobert-lőszerek és mindenfajta más in­dítógyujtókhoz. Robbantó csappantyúkhoz például olyan gyúelegyeket fogunk használni, amelyeknek fémazidtartalma nagy; Flóbert­lőszerhez pedig olyanokat, amelyek csak ke-1B vés fémazidet tartalmaznak, nagy mennyiségű robbanó, kevésbé brizánsképességű sók, mint pl. magasan nitrált fenolok és más nitrotestek nehézfémsói mellett. Példaképen felemlítjük a következő izomorf 20 sókat: 25 30 1. 95% 2. 85% 3. 70% 4. 70% 5. 70% ólomazid Pb N6 + 35 40 6. 25% 45 7. 7% 5% bázisos ólomazid Pb (HO) N3 + 10% Pb (HO) N3 + 5% ólomkarbonát Pb C03 + 30% ólomtrinotro­rezorcinát Pb(C„H) (NO.)3 02 H2 0 4 10% bázisos ólomazid + 20% bázisos ólomtri-nitrorezorcinát Pb2 (0H)2 (,C6 H)(N02 )3 03 + 10% bázisos trinitro­fenolólom C6 H2 (N02 )3 Pb OH, + 10% bázisos trinitro­kreolólom C,HCH, (N02 )3 Pb OH, + 10% bázisos trinitro­rezorcinólom C6 H (NO,), Oa (Pb OH)2 + 75% bázisos trinitro­aminofenolólom C6 H. NH2 (N02 )3 O, Pb OH + 93% trinitrokrezol­ólom C6 HCH3 (NO,,)3 . Pb OH Az ilyen izomorf sók előállítása úgy törté­nik, hogy az illető testeknek vagy azok 50 sóinak oldatait, elkülönítve vagy könnyen oldódó azideknek nehézfémsók oldataiban való oldataival lassan összeöntjük. Bázi3os sókat tartalmazó kettős sóknak vagy izomorf sóknak előállításánál legtöbbször alkaliáknak 55 hozzáadása szükséges. A folyadékok össze­öntése természetesen más sorrendben is történhet. Az összeöntést közönséges vagy magasabb hőmérsékleten foganatosíthat­juk. 60 Az eljárást módosíthatjuk is aképpen, hogy azideknek kristályaira más sók kristá­lyait felrakjuk, úgyhogy tehát a magban lévő azidkristályok más sók kristályai által vannak bezárva. Megfordítva, lehet robbanó sók kristályaira is azidkristályokat . réte- 05 gezni. Lehet továbbá különböző azidtartalmú azidkeverék-kristályokat is egymásra réte­gezni és azidmentes kristályokkal körül­venni és megfordítva. Ilyen egymásra réte­gezett kristályokat úgy kapunk, hogy a mag- 70 kristályokat a kicsapandó oldatban felisza­poljuk és a kicsapást úgy végezzük, amint előbb leírtuk. Eljárhatunk aképpen is, hogy az oldatokat fokonként változtatjuk. Ha pl: ólomazidet különböző azidtartalmú ólom- 75 azid-bázisos ólompikráttal és végül bázisos ólompikráttal akarunk bevonni, akkor erős kavarás közben nátriumaziloldatot befo­lyasztunk ólomcukor- vagy ólomnitrát ol­datba. Ha a nátriumaziloldatnak egyhar- 80 mada, fele vagy kétharmada befolyt, akkor abba a tartályba, amelyben a nátriumazilol­dat maradéka/van, olyan nátriumpikrátolda­tot folyasztunk, amely 1 molekula pikrátra 1 molekula nátriumhidroxidot tartalmaz és 85 pedig abban a mértékben, amint a nátrium­azidoldata az ólomoldatba befolyt, gyorsab­ban vagy lassabban. Ilyen módon olyan kris­tályokat kapunk, amelyeknek a magja ólom­azid. A magtól kiindulva az azidtartalom 90 folytonosan (csökken, míg az a felületen tel­jesen eltűnik és a kristályoknak felületi ré­tege csak bázisos ólompikrátból áll. A leírt eljárásnak az a nagy ielőnye, hogy az eddig sokféle célra használt keverékek 95 helyett olyan egységes homogén testeket használhatunk, amelyeknek dobbanását és ér­zékenységét meglehetős tág határok között szabályozhatjuk. Eddig ez nem volt lehetsé­ges, mert mindig olyan megszabott -tulajdon­ságú testekkel volt dolgunk, amelyeknek lobbanását és érzékenységét csak igen szűk határok között lehetett változtatni más robbantószerek (hozzáadása útján. Ha |már, most változtak azon érzékeny alkatrészek 1 0 5 szemcsenagyságai, amelyek nem voltak ap­ríthatok, akkor, dacára a 'gondos keverésnek, nem lehetett a gyúelegyeknek kielégítő egy­öntetűséget biztosítani. Azonfelül ezen ke­vert gyúelegyek raktározhatósága több- 110 nyire igen korlátolt volt, amennyiben főal­katrészük, a durranó higany, nedvességgel szemben nagyon érzékeny és egy keverék nedvesség felvétele és más légköri behatások folytán könnyebben változik, mint az egy- 115 séges testek. Az új gyúelegyeknek az a nagy előnye, hogy azok nem-nemes fémeken is nagyon állandók maradnak. Ennélfogva hü­velyanyag gyanánt az eddig használt féme­ken kivül cink, vas, alumínium és ezeknek jao ötvözetei is használhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents