81756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajban oldható gyantaszerű vegyületek előállítására
Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^SHNft S ZABADAL M, BIROSAG SZABADALMI LEÍRAS 81756. SZAM. — I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás olajban oldható, gyantaszerű vegyületek előállítására. Chemtsche Fabriken Worms Aktiengessellschaft cég Majna m. Frankfurtban. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége: 1918. évi szeptember hó 9-ike. A formaldehidekből vagy formaldehidet lehasító testekből és fenolokból eddig készített kondenzációs termékek vízzel nem keveredő orgános oldószerekben csak ne-5 hehezen vagy egyáltalában nem oldhatók. A 254.411. sz. német szabadalmi leírásban ajánlották, hogy a fenólformaldehidkondenzációs termékeket aképpen tegyék oldhatóvá, hogy a reakciótermékhez előlo zetesen természetes gyantákat, olajokat vagy más eféléket adtak. A jelenlegi gazdasági helyzetnél fogva azonban az ilyen oldásközvetítők csak nehezen szerezhetők be. További, ebben az 15 irányban végzett kísérletekből kitűnt, hogy olajban teljesen oldható termékekhez jutunk akkor is, ha az aromás komponenseknek, mint amilyenek a fenol homológjai és ennek1 keverékei, a nyers fenól, 20 savanyú barnaszénkátrányolajok vagy fenóltartalmú alacsonyhőmérsékletű ola* jok, 1 molekuláját 1 mol. ácetaldehiddel ennek polimerjeivel, továbbá magasabb aldehidekkel vagy ezek keverékeivel reak-25 cióba hozunk. Ez a megfigyelés annál meglepőbb, mert más mennyiségarányok alkalmazásánál oldhatatlan, sötét színű termékeket kapunk, iamelyek mint az Ebonitnak 30 és más efféléknek pótlékai ismeretesek, amelyeknek előállítása a 112.685. sz. német szabadalmi leírásban ismertetve van. 1. példa. 230 rész nyerskrezól és kb. 35 10—20 rész koncentrált sósav keverékébe hűtés közben lassan * befolyasztunk 75 rész acetaldehidet. Azután a keveréket rövid ideig melegítjük, míg a képződött reakcióvíz és sósav is kiűzetett. A kapott olvasztók kihűlésnél világos színű, üveg- 40 szerű masszává merevedik, amely olajban és más efféle oldószerben oldódik. Azt találtuk továbbá, hogy ha az így kapott termékhez olajban magában véve oldhatatlan fenólformaldehid gyantákat 4 r > adunk, akkor olajban oldódó gyantákat kapunk. 2. példa. Kb. 2 óra hosszat tartó melegítéssel összeolvasztunk: 100 rész, 230 rész krezólból, 180 rész formaldehidből és 50 100 rész koncentrált sósavból álló terméket 100 rész olyan reakciótermékkel, mely 230 rész krezólból, 75 rész acetaldehidből és 10 rész koncentrált sósavból van összetéve. A kapott olvaszték kihűlés után r -> üvegszerű keménységgel bir, színe világosbarna és olajban és más effélékben oldható. Az 1. példa szerint kapott reakciótermékek aldahidokkal való utókezeléssel ke- eo ményíthetők, illetve olajban oldhatatlan gyantákká alakíthatók át, amely megfigyelés annál meglepőbb, amennyiben az alkalmazott acetaldehidnek a reakció előtt vagy közben formaldehiddel való helyet- c r > tesítése által olajban oldható termékeket kapunk. 3. példa. 200 rész nyers fenolból, 75 rész acetaldehidből és 10 rész koncentrált sósavból álló, olajban oldhatatlan terméket 70 megolvasztunk és kb. félóra hosszat 220 rész formaldehiddel melegítünk. A kapott gyanta világos színű, borostyánkőhöz hasonló és olajokban oldhatatlan.
