81754. lajstromszámú szabadalom • Mozgórostély cement-magnezit stb. égető aknakemencékhez

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81754. SZAM. — XVII/d, OSZTÁLY. Mozgórostély cementet, magnezitet stb. égető aknakemencékhez. Nyergesujfalusi Cementgyár Részvénytársaság cég, Budapesten. A bejelentés napja: 1919. évi december hó 10-ike. Az aknakemencékben égetett anyagoszlop eltávolításának megkönnyítésére különböző mozgó rostélyokat hoztak már javaslatba, amelyeknek célja a nagy da-5 rabokban összefüggő anyagot lehetőleg felaprítani és a kemence üzemében az összefüggő anyag (klinker vagy égetett cementkő stb.) folytán fellépő egyéb hátrányokat kiküszöbölni. Az ezen célra 10 eddigelé javaslatba hozott mozgó rostélyok leginkább három csoportba oszthatók: Az egyikhez tartoznak a vándorrostélyok, a másodikhoz az egymáshoz képest egyenes vonalban ide-oda járó 15 félrészekből álló rostélyok és végül a függélyes tengely körül forgó (rendszerint kúpalakú) rostélyok. A fentemlített célokat azonban ezen rostély-fajták egyike sem tudta gyakorlatilag kielégítő módon 20 elérni. A vándorrostélyok legfőbb hátránya az volt, hogy a rostély belépési oldalán az anyag egészen más módon süllyedt, 1

mint a szembenfekvő oldalon és azonkívül a rostélyra felfekvő anyag 25 dörzsölése csakis egy irányban' egyenes vonalúan történt. Az' ide-oda járó rostélyfelekből álló rostélyoknál hasonlóképpen csak' egyenes vonalban történt a mozgás és azonkívül a rostélyfelek-30 nek' egymáson való súrlódása a szerkezeti nehézségektől eltekintve meglehetősen nagy munkatöbbletet jelent. Végfül a forgó rostélyoknál, noha itt a síkban, két dimenzió szerinti mozgás tör-35 ténik, elsősorban az a hátrány mutatkozik, hogy a rostélynak a tengely körzetében lévő része úgyszólván teljesen hatástalan, a rostély többi része is egyen-55 lőtlenül és nem eléggé intenzíven hat és végül az ily rostélyok legtöbb hajtási 40 módjánál a rostély az akna falát az egyirányú forgás folytán egyoldalúan támadja meg és így a. fal megsérül. A találmány szerint az eddigi mozgórostélyok hátrányait a rostély oly haj- 45 tásával küszöböljük ki, mely a rostélynak oly görbevonalú mozgást kölcsönöz, hogy annak geometriai középpontja is mozgási pályát ír le. Ezen célból a találmány egyik elő- 50 nyös foganatosítási alakja szerint a rostélynak forgattyúk vagy excenterek segélyével excentrikus keringő mozgást kölcsönzünk, amikor is a rostélynak minden pontja, tehát középrésze is különálló és egymással teljesen egyenlő körpályákat ír le, úgyhogy tehát a rostélynak minden része hatékony és pedig egyenlő hatást fejt ki, mimellett a rostély a kemence falát csak tangenciálisan veszi 60 igénybe. A találmány tárgyának egy másik előnyös foganatosítási alakja szerint az excentrikus mozgás térbeli értelemben megy végbe, vagyis a rostély geometriai 65 középpontja nem a rostély síkjában, hanem arra merőleges (függélyes irányban) lép ki a helyéből. Ezen célból a rostély kör- vagy körív mentén való elfordulása közben meg is emeltetik, más szóval 70 a rostély pontjai függélyes csavarvonal részeinek megfelelő pályákat írnak le. Ezen megoldás előnye, hogy a megemelés a zúzó munkát is nagy mértékben elősegíti és hogy (a csupán vízszintes sík- 75 ban mozgó rostélyokkal szemben), telje-