81746. lajstromszámú szabadalom • Körkemence tüzelés

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81746. SZAM. — XVII/C. OSZTÁLY. Körkemence tüzelés. Bohn Mihály téglagyáros, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi július hó 21-ike. Körkemencék egyes kamráit elzárható nyílásokon át felülről fűtik a tüzelőanyag bedobása által; ilyen módon azonban silányabb, nagy portartalmú tüzelőanya-5 got éltüzelni nem lehet, mert az leesvén, elégés nélkül összegyűl vagy összesül. Jelen találmány célja oly berendezés léte­sítése, mely lehetővé teszi ily silányabb tüzelőanyag felhasználását a körkemence-10 üzemben. Ezt a célt a találmány értelmé­ben oly adogatóberendezés által érjük el, mely a tüzelő anyagot egyenletesen vagy szakaszosan oly kis mennyiségekben jut­• tatja a tüzelőtérbe, hogy a tüzelőanyag 15 lényegileg még leesés közben ég el. A mellékelt rajz 1. ábráján példaképpen téglaégető kör­kemence vázlatos keresztmetszete van fel­tüntetve, a !0 2. ábra nagyobb léptékben iaz adogató­berendezés részleges hosszmetszete, a 3. ábra a 4. ábra (3—3) vonala mentén vett vízszintes metszet, a 4. ábra az adogatóberendezés kereszt-15 metszete. A rajzon oly körkemence van feltün­tetve, mely ismert módon áll az (a) égető­kamrákból, a (b) füstelvezetőcsatornából, a (c) kezelési és hőgyüjtőtérből, melybe 0 az (a) égetőkamrákba lenyúló (e) tüze­lési nyílások torkolnak és a (d) szárító­kamrákból. A körkemence berendezése azonban tetszőleges lehet és az 1. ábrán látható példképpeni alaktól eltérhet, 5 amennyiben a találmány szerinti adogató­berendezés tetszőleges más szerkezetű és bármely célra szolgáló körkemencén is alkalmazható. Az adogatóberendezés célszerűen egy ) (f) vályúból áll, melynek (f4) fenekében az (a) égetőkamrába torkoló (e) adogató­nyílások számával azonos számú (f3) nyílás van alkalmazva olykép, hogy ha az (f) vályút a 2. ábrán látható módon az (e) tüzelőnyílások fölé helyezzük, az (f) 45 vályú (f3) nyílásai az (a) égetőkemence (e) tüzelőnyílásait pontosan fedjék. Az (f) vályú aljában elrendezett (g) tolóká­ban (gl) nyílások vannak alkalmazva, melyek a tolóka 3. ábrán jelzett helyzeté- 50 ben az (e) és (fl) nyílások felett foglal­nak helyet, az 1. ábrán jelzett helyzetben azonban a (g) tolóka az (e) és (f3) nyílá­sokat zárja. A vezérlő (g) tolóka mozga­tását pl. az (m) kéziemeltyű segítségével 55 eszközöljük (1. ábra), mely csuklós karok segítségével van a (g) tolókához kap­csolva. Az (f) vályú rögzítése az (e) ado­gatónyílások felett pl. azáltal eszközöl­hető, hogy mindegyik (e) adogatónyílás 60 felett egy-egy kimagasló (h) toldatot al­kalmazunk, mely toldatra az (f) vályú (f4) fenéklapjának egy-egy (fl) nyúl­ványa csúsztatható. Az (f) vályú (f2) oldalfalai előnyösen felfelé szélesbedő ke- 65 resztmetszetet szolgáltatnak (4. ábra). Az új berendezés használata a következő: Minthogy az adogatóberendezés egész­ben eltávolítható, egy körkemencéhez annyi ilyen berendezésre van szükségünk, 70 ahány (a) égetőkamrában tartjuk fenn egyidejűleg a tüzet, ezeket a készenlétben tartott (f) vályúkat ráhelyezzük azon (a) kamrák (e) adogatónyílásai fölé, amelyek­ben tüzelni akarunk és erre a vályúkat 75 megtöltjük a tüzelőanyaggal. Az adogató­berendezést kezelő munkás gondoskodik a tüzelőanyagnak az (f) vályúban való pót­lásáról és egyenletes elosztásáról, ugyanaz a munkás az (m) kéziemeltyű kilendítése 80 és újból való visszalendítése által a (g) tolókát ide-oda mozgatja és ezáltal az (e)

Next

/
Thumbnails
Contents