81739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a bordói lé hatóképességének fokozására

Mej; jelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81739. SZAM. X/b. OSZTÁLY. % Eljárás a bordói lé ható képességének fokozására. Bán Ferenc és Liebhardt Ernő szőlőgazdák, Örkényen. A bejelenté* napja: 1020. évi október hó 3-lka. A peronoszpora ellen eddig egyetlen hatásos szer a rézgálic, melyet főképen a „bordói lé" formájában alkalmaznak. Ennek is vannak azonban hátrányai, melyek közül első helyen említendő az a tulajdonsága, hogy az esővíz könnyen lemossa, miért is a peronoszpora a szőlőlevelet és fürtöt újból inficiálja és kedvezőtlen viszonyok között többször megis-10 mételt permetezés dacára is nagy károkat okoz. Régi kívánság tehát a jó permetezőanyagoknál a tapadás. A bordói lénél megkísérelték ezt növelni melasz, cukoroldat, gyantaszappan, saponin stb. 15 alkalmazásával, de kellő eredményt el nem értek. Jelen találmány célja a bordói lének a levélre való olyan mérvű rögzítése, hogy az esővíz nem tudja lemosni, miért is a dezinficiens rajta marad a levélen és újabb infekció nem tud megtelepedni, miáltal a növény előnyös körülmények között fejlődik, több termést ad és annak beérését biztosítja. Előnyös tulajdonsága még a találmány szerinti eljáró rással készült bordói lének az, hogy a lisztharmat, a szőlőmoly és firkálóbogár (Eumolpus vitis) ellen is kitűnő profilaktikumképen szerepel, sőt a már lisztharmatos fürtökön alkalmazva, a liszt;;t> harmat a legrövidebb idő alatt elpusztul, úgyhogy az inficiált fürtök is fc? tudnak érni. Mielőtt már most a találmány ismertetésére áttérnénk, szükségesnek tartjuk általánosságban a bordói lé készítésének eddigi módszereit ismertetni. A bordói lé eddig úgy készült, hogy rézszulfátoldatot maró mésszel, szódnoldattal vagy alkalilúggal változó arányok' 40 ban üsszekevertéli, miáltal a rézszolTátink a szőlőlevelekre gyakorolt perzselő hatását megszüntették. Bár általában a bordói lé kissé savas vagy gyengén alkalikus reakcióját tartják a legelőnyösebbnek, igen sok előírás erős alkáliás reak- 4"> eiót okozó alkalimennyiségek alkalmazását írja elő, nevezetesen a gabonarozsda ellen. Maró mész alkalmazásánál a rézszulfát kicsapó szere gyanánt az alkalitás felső 60 határát a mészhidrátnak vízben való oldhatósága szabja meg, amely literenkint kb. 1.4 g-ot tesz. A vízben oldható alkaliákkal készült bordói levek nagy alkaliszulfáttartalmuk- 55 nál fogva a növényekre káros hatást gyakorolnak és ezért általában a mészszel készült bordói leveket szokták alkalmazni. Mi már most azt találtuk, hogy a bor- 60 dó lének a növényen való tapadását és ezzel hatásfokát és a hatás biztonságát rendkívüli mértékben növelhetjük, ha annik alkalikus hatását egy bizonyos határig növeljük, mi mellett azonban te- <;."> kintettel az alkaliszulfátok fentemlített káros hatásra, mésszel készült bordói léből kell kiindulnunk. Ez a kedvező hatás nem mutatkozik még akkor, ha a bordói lé készítésinél bármilyen mészfelesleget 7<> alkalmazunk is. mert legfeljebb oly alkalitást érhetünk el, melynél az oldat literenként 1.1 g kalciumhidroxidot tartalmaz. amely kereken ugyanannyi nátrumhidmxidnnk feM meg. Hogy tehát az áltálunk előnyösnek talált, ennél nagyobb alkalitást elérjünk — amelynek felső határa a t-zültinél rendszerint literenkint 3 tr nátrumoxidnak felel meg — a szokásos m>'"lnn készült bordó léhez pontosan w