81735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok elerjesztésére

_ 3 — semmisül meg, míg ezen cukor a szokásos főzés után részben erjeszthetetlenné válik. A nyeredék azért is nagyobb lesz, mert 5 a keményítő erjesztés előtt tökéletesebben oldható és elcukrosítható; a malátában nincs keményítő. A maradékok értéke is növekedik, mivel több, a hő által meg nem bontott 10 zsíros anyagot tartalmaznak és az olaj megmarad olajnak s nem szappanosodik el, végül pedig az olaj halványabb és piacképesebb. A szesz íze jelentékenyen javul, mivel 15 nem képződnek nitrogéntartalmú gyanták, amelyek a szesznek nehezen elvehető sajátos ízt adnak. A szesznek azért is jobb íze lesz, mert a kezdeti levek kevésbé savanyúak, mint a magas nyomás melletti 20 főzéssel kapott levek, mimellett a savtartalom erjedés közben is kisebb lesz. A folyékony maláta emészthetőbb és élvezhetőbb, a szilárd és száraz maláta pedig táplálóbb, mivel több szénhidrátot, 25 továbbá asszimilálható és nem erjeszthető gyantát tartalmaz. Szabadalmi igények: 1. Eljárás keményítőtartalmú anyagok erjesztésére, jellemezve azáltal, hogy ;'»0 a lisztállapotban levő keményítőtartalmú anyagoknak elfolyósító diasztázokkal való keverékét alkalikus közegben hevítjük s a keverék hőmérsékletét kezdettől fogva 75—85 C° fokon tart-35 juk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatos! tási módja, jellemezve azáltal, hogy az előzetesen összezúzott keményítőtartalmú anyagokat vízzel ke-10 verjük, a keveréseket 75—85° C-ra hevítjük és kis mennyiségű alkalikus sót és elfolyósító diasztázt adunk a felhevített keverékhez, mire a keményítőtartalmú anyagok elfolyósodása után 45 az oldatot savval közömbösítjük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az elfolyósító diasztázt a szubtilis és mesentericus fajhoz tartozó tenyésztett és kiválogatott baktériumok 50 segélyével állítjuk elő. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az elfolyósított keményítőtartalmú anyag oldatának közömbösítése 55 után az oldatot 100—120° C-ra hevítjük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az elfolyósított keményítőtar- eo talmú anyag oldatának közömbösítése után kis mennyiségű malátát, vagy penészgombákat vagy cukrosító diasztázt adunk az oldathoz oly célból, hogy élesztő segélyével erjedésbe hozható 65 levet kapjunk. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a keményítőtartalmú anyagot beáztatjuk és nedves állapotban megőröl- ío jük, mielőtt elfolyósításnak vetnénk alá. 7. Az 1. és 6. igénypont szerinti eljárás foganatósítási módja, jellemezve azáltal, hogy a keményítőtartalmú anyag 75 beáztatására használt vizet az anyagból ennek elfolyósítása előtt elválasztjuk és elfolyósítás után ismét hozzáadjuk oly célból, hogy ezen savtartalmú víz az elfolyósításhoz használt so alkalit közömbösítse. 8. Az 1. és 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az előzetes áztatást 65— 75° C mellett végezzük. ss 9. Az 1. és 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az előzetes áztatást egész szemekből álló anyagon végezzük. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga- 90 natosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az egész szemekben 4—8 órán át 70—80° C. mellett áztatott keményítőtartalmú anyagot az áztató víztől elválasztjuk, összezúzzuk és a lisztet kb. 95 80° C-fokos vízbe öntjük, azután alkalit és elfolyósító diasztázt adunk hozzá, végül pedig az elfolyósított keményítőtartalmú anyag oldatát sav hozzáadásával közömbösítjük. íou Stádium nyomda, Budapest.