81727. lajstromszámú szabadalom • Természetes fényforrást hasznosító vetítési rendszer
Megjeleli 1935. év! március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI wSagjrtl m.. SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIEÁS S1727o szám. — EX/Jh0 osztály. Természetes fényforrást hasznosító vetítési rendszer. Welsz Adolf kereskedő Budapesten. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 17-ike. A találmány tárgya természetes fényforrást hasznosító vetítési rendszer, mely nemcsak a kinematografiai vetítés céljaira találhat alkalmazást, hanem reklám- 5 célokra is hasznosítható. A kinematografiai vetítés eddigelé, ismert okokból, elsötétített helyiségben történt. Az okból a szabadban nem lehetett mozgóképelőadásokat tartani. Megkísé- 10 relték ugyan már a szabadban való előadásokat, az ú. n. kerti mozgóképszínházakban, de ezekben természetesen csak este lehetett játszani, nappal ellenben még borús időben sem. ír, Nagy gazdasági jelentőségre tarthat számot az olyan vetítési rendszer, mely lehetővé tenné nappal, a szabadban való játszást, főleg nyáron, amikor a közönség a szűk és meleg mozgóképszínháza- 20 tat csak elvétve látogatja. A jelen találmány tárgyát alkotó, a napfényt hasznosító vetítési rendszer lehetővé teszi, hogy a szabadban, világos nappal mozgóképelőadásokat tartsunk. 25 Ezen cél elérésére a találmány szerint egyrészt a vetítő felületet, másrészt a vetítő berendezést képezzük ki, illetve helyezzük el sajátosan. Elsősorban a vetítő felületet árnyékba no helyezzük, még pedig úgy, hogy nemcsak a direkt napfény, hanem a diffus fénysugarak sem érhetik. Ezt a hatást három eszköz együttes alkalmazásával érjük el, még pedig a vetítő felület fölött ?,r> és attól oldalt elrendezett ernyőkkel, valamint a vetítő felület fölött elhelyezett ernyőnek és a vele szemben fekvő felületnek korom vagy mást a fényt elnyelő réteggel való borításával. Ennek az a ren- 40 deltecése, hogy meggátolja az ezen felületekre eső fénynek a vetítő felületre való visszaverődését. A vetítő berendezés a találmány szerint homorú tükör- vagy lencserendszerből áll, mely a napfény sugarait tükröző 4r> berendezés útján a vetítő készülék kondenzátorára vetíti. Emellett a vetítő kamrában ismert villamos fényforrás van elrendezve, melynek erőssége a napfényhez képest elenyésző, úgyhogy napfény 50 esetén az elektromos fényforrásnak semminemű szerepe nincs, míg borús időben, amikor csak a diffus fény érvényesül, ez a mesterséges lényegesen hozzájárul a vetítéshez szükséges fény előidézésére. 55 Eddigelé a vetítő berendezés a vetítő vászon előtt, a nézőközönség háta mögött, tehát a vászontól tetemes távolságban van elhelyezve, miután a fény intenzitása a fényforrás távolsága nézetének 60 arányában csökken, a fény aránylag nagy távolság folytán tetemesen veszít intenzitásából. Sötét helyiségben való vetítés mellett ennek különös jelentősége nincs, azonban cr> napfényben való vetítéskor arra kell törekednünk, hogy a fényforrás és a vetítő vászon közötti távolságot lehetőleg csökkentsük, úgyhogy borús időben, amikor diffus fény a mesterséges fényforrással 70 együttesen jut érvényre, is kellő erősségű fényforrás álljon rendelkezésre, mely az árnyékban lévő vásznon éles képet ad. A találmány tárgyát alkotó vetítő rendszert reklámcélokra is hasznosít- 75 hatjuk. E célból a természetes fényforrás az ismertetett módon, egy vetítő kamrában elrendezett tükörre vetíttetik, melyben a reklámszövegeket tartalmazó, szakaszosan mozgatott filmszalag van el- 80 helyezve.
