81714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható olaj- és lakkfestékek előállítására

I Megjelent 1935. évi március hó 45

-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81714. SZAM. — Xl/g. OSZTÁLY. Eljárás vízben oldható olaj- és lakkfestékek előállítására. „Zebu" Aktiengesellschaft für chem. techn. u. Pharm. Práparate cég, Wíenben. A bejelentés napja: 1920. évi október hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége: 1919. évi október hó 1-je. A mázolásra kész festékek kivételével, az olajfestékeket, különböző okokból rendszerint sűrű, kenőcsszerű masszák alakjában állítják elő és azokat csak ke-5 véssél használat előtt hígítják fel megfelelő higítószerek útján. A festékeket ugyanis hígan kell felvinni, mert csak híg festékek biztosítják az alap egyenletes bevonását, takarékos festékfogyasztás 10 mellett, továbbá csak híg festékek száradnak gyorsan és az ilyen bevonatok sokkal jobban tapadnak, mint a vastagon felvitt festékek. A sűrű alapfesték, mely festőanyagok 15 (földfestékek, vegyi, ásványi festékek) és vízben oldhatatlan kötőanyagok (lenolaj, lenolajkence vagy más száradó olajok, lakkok, paraffin-, gyanta- és műgyantaoldatok) keverékéből áll, vízzel 20 nem keveredik és így higítószerekként csak szerves folyadékok, például terpentinolaj, lenolaj, lenolajkence, szénhidrogének, szénhidrogén-származékok, illó olajok stb. jönnek tekintetbe. Mindezen hi-25 gitószerek drágák és ennek következtében nagy előnyt jelentene az, ha a drága szerves oldószerek helyett vizet alkalmazhatnánk, vagyis ha sikerülne oly alapfesték előállítása, mely vízzel tetszőleges 30 arányban keveredik és mindamellett az olajfestékek, illetve a lakkok összes tulajdonságaival rendelkezik. Ilyen festék előállítása képezi a találmány tárgyát. 35 Ismeretes, hogy bizonyos szerves eredetű, vízben oldhatatlan folyadékok (kátrány), vízben iszapolt agyaggal összekávarva, vízben oldhatókká válnak. Az ilyen emulzió természetesen nem tekinthető az olajfestékkel egyenlő értelemben 40 vett mázolóanyagnak. Hasonló, savanyú kátrányolajokból készült emulzió van ismertetve a 281.387 számú német szabadalmi leírásban, melynek értelmében a tulajdonképpeni emulziót fémoxidból, 45 gyantából és olajból, víz hozzáadása nélkül, állítják elő. A találmány ezzel szemben nem csak savanyú szerves folyadékokból készült emulziókra vonatkozik, hanem egészen 50 más vegyi és fizikai tulajdonságú anyagoknak, mint a magusabbrendű száradó zsírsavaknak (lenolaj, kenderolaj, mákolaj, dióolaj, illetve ezen olajok részben oxidált állapotban) indifferens, neutrális 55 gliceridjeiből, továbbá gyantáknak olajkencében vagy más használatos oldószerekben való oldataiból készült emulziókra is kiterjed. Ismeretes ugyan, hogy lenolaj vízben iszapolt szervetlen festőanya- 60 gokkal emulziókká kavarható össze (lásd a 175.402 számú német szabadalmi leírást), melyek azonban utólag csak olajjal keverednek (lásd a hivatkozott szabadalmi leírás 1. oldalának 55. sorát). Az 65 emulziónak vizzel való keverhetőségéről, mely azonban a festék értékesítése szempontjából döntő jelentőségű, a német szabadalmi leírásban nincs szó. A 74.530 számú svájci szabadalmi leírás szerint 70 mindenekelőtt lenolaj, mákolaj, szappan, borax és víz emulzióját állítják elő, ezután a kész emulziót festékanyagokkal szokásos módon festékdörzsölő-gépben mázfestékké keverik össze. A kész festéknek 75 vízben való oldhatóságáról a svájci szabadalmi leírás sem tesz említést. Eddig tehát a száradó olajokból és vízben iszapolt