81713. lajstromszámú szabadalom • Önzáró levélpapír

I Megjelent 1935. évi március hó 45-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81713. SZAM. — XlII/d. OSZTÁLY. Önzáró-levélpapír. Zvarínyi Lajos főgimn. tanár, Békéscsabán. A bejelentés napja: 1921. évi június hő 2-lka. A találmány lényegében nem egyéb, mint egy olyan téglalap- (vagy négyzet-) alakú írópapír, melynek csak egy enyvezett perforált szegélye van, még pedig a jobbszélen. Ilyen papírt ábrázol az 1. ábra (üzleti) és az 5. ábra (magánlevélpapírt), ahol a vastag pontozott (E F) vonal jelzi a perforálást és (EBCF) az enyves réteggel felfelé fordított szegélyt. Az (IL), (GH) és (MN) vonalak a papírnak levélalakba való hajtása közben keletkezett töréseket mutatják. — Az (ABHG) négyszöget a papír alsó részétől egy vízszintes nyomtatott vonal (GH) választja el, hogy ne kelljen a levélpapír levélalakba való hajtogatását mércsikélésekkel, próbálgatásokkal végezni. Ez a vízszintes vonal a levélpapír felső szélétől annyira van, mint amennyi a levélpapír magasságának Vá része és önzáró üzleti levélpapírokon összefüggésben lehet a cégnyomással vagy a |Számla, nyugta vonatozásával. Ha a találmányt üzleti levelezésekre használjuk, akkor — hogy a címeket a szöveggel egyszerre másolhassuk a másolókönyvbe — szükséges, hogy az (ABRP)-t (1. ábra) (PR) körül ráhajtsuk a (PRHG)-re (amint azt a 2. ábra mutatja) s aztán a címet (SRBI)-be és a szöveget (GHCD) négyszögbe (2. ábra) írjuk. Ha az (ABRP)-t ismét visszahajtjuk, a cím a papír hátsó oldalára kerül. Ha a (2. ábrán) (SRBI) négyszög szélessége (IS) nem elég a címre, akkor a papír felső szélét hajtsuk úgy be, hogy az (AB) ne essék a (GH)-ra (mint a 2. ábrán), hanem 1 vagy 2 cm-rel lejebb. — Ez utóbbi esetben (4. ábra, b) a (KHRS) keskenyebb lesz az előbbinél (4. ábra, a). — A (KHRS) négyszögbe jöhet a közönséges üzleti borítékokon is látható cégnyomás. Az önzáró-levélpapír levélalakokba való hajtogatása a következőképen történik: mindenekelőtt a levélpapír balfelét (1. ábrán az AILD-t) ráhajtjuk az (IEFL) jobbfelére úgy, hogy az (AD) ne érjen egészen az 45 (EF) perforált vonalig (3. ábra). — Ezután (DN) körül felhajtjuk az (ONCL)-et úgy, hogy (LC) ne essék egészen rá a (KH) nyomtatott vonalra, melynek már csak a szegélyre eső kis része látszik, hanem 2—3 50 mm.-rel lejjebb s végül a felső (IBHK) részt ráhajtjuk az előbb felhajtott részre, úgy azonban, hogy (IB) ne essék pontosan az (ON)-re, hanem 2—3 mm.-rel feljebb, Ha azonban a felső résznek (IB) szélét eset- 55 leg levélbélyeggel le akarjuk ragasztani, akkor azt úgy hajtjuk le, hogy az (IB) az (ON)-től 10—15 mm.-rel feljebb essék (4. ábra). Most az alsó részt a felsőnek két lapja közé dugjuk s a már előzőleg meg- 60 nedvesített enyvezett szegélyrészeket összeragasztjuk. A levél felbontása a perforált szegélynek leszakításából áll. Az önzáró-levélpapír használható magán- 65 levelezésekre is. — Az 5. ábra egy szétterített magánlevélpapírt ábrázol, melyre a szöveg a (GHCD) négyszögbe irandó. — Az ilyen levélpapírt is a fentírt módon kell összehajtogatni, leragasztani és felbontani, 70 A címet — mivel a magánleveleket nem szokás másolni — írhatjuk a lezárt levél (6. ábra) tetszésszerinti oldalára. Az önzáró-levélpapír előnyei: 1. hogy használata nélkülözhetővé teszi a 75 borítékot (pénzmegtakarítás), 2. hogy egy címmel kevesebbet kell írni (időmegtakarítás), 3. hogy levélcsere nem történhetik, 4. hogy enyvezett szegélye nem ragadhat 80 a levél másolása közben a másolókönyv lap-