81699. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem forgácsoló szerszámgépeken az üresjárási és visszajárólöketek alatt való munkafelhalmozásra

— 2 — felé lengetésénél, tehát a munkavégzéskor visszakapunk. A csévegörbe maga többfélekép képezhető ki. A kiképzésnél tekintettel lehetünk 5 a rugó feszültségének az út függvényében való változására, vagy pedig a munkavégzés alatti változó erőszükségletre is. Mindegyik esetben célszerű a görbének az emeltyű felső véghelyzetében működő részét 10 oly módon kiképezni, hogy az emeltyű ezen felső helyzetben minden külső biztosítás nélkül megmaradjon. Ezt az ábra szerint akkor érjük el, ha a húzószerv elasztikus szála ezen helyzetben az emel-15 tyű forgástengelyének geometriai tengelyén halad át. Ha pedig azt is el akarjuk érni, hogy az emeltyű a gép felső üresjárása alatt, azaz míg a szerszám felső véghelyzetéből a munkadarabig ér, ne ad-20 jon vissza erőt, akkor a csévegörbének azt az egész ívdarabját, amely ezen üresjárásnak megfelel, a fenti módon képezzük ki. A 3. ábrán (10) jelöli a haitóemeltyű 25

csonkiát, mely a (11) tengely körül forog. A (12) görberész az ismert módon arra szolgál, hosfy a (13) szerszámot a (14) görgő segélyével lenyomja, míg a (15) kampóalakú görberész a szerszám felemelő lésére szolgál. Az emeltyű már most a találmány értelmében a (16) görberésszel van ellátva, melynek külső felületén a (17) görgő gördül. Ez a görgő a (18) csőbe zárt (19) rugóval áll összeköttetésben. 35

Ha már most a hajtóemeltyűt legfelsőbb helyzetébe lendítjük, a (19) rugóban energia halmozódik fel. A görbe kiképzésére itt is az 1. és 2. ábrával kapcsolatban említettek az irányadók. Azokon a helye-40

ken, ahol nem akarunk erőszolgáltatást, vagy felhalmozást, ezt a görbét a forgástengely körül, mint középpont körül leírt kör gyanánt képezhetjük ki. A 4. ábrán (22) jelöli a hajtóemeltyű 45

csonkját, melyről a (23) görgő ad.ia át az erőt a (29) szerszámnak. A (22, 23) darabra oldhatóan van ráerősítve a (24) darab, melynek (25) kampója a szerszám felemelésére, (26) felülete pedig a (27) 50 görgő közvetítésével a (28) rugóban való energiafelhalmozásra szolgál. Amint látható, ezen elrendezésnél nem szükséges a munkagörbét is, az energiafelhalmozó görbét is kiválóbb minőségű, tehát drá-55

gább anyagból készíteni, hanem a második kisebb igénybevételének megfelelően olcsóbb anyagból is készülhet pl. öntés útján. Az 5. ábra szerinti készüléknél a (30) rugó közvetlenül hat a (31) szerszámra. 60 Működése további magyarázatra nem szorul. A 6. ábra szerinti készülék (40) állványa a (41) szarvval van ellátva, melylyel a (42) emeltyűn csúszó (43) hüvely 65 (44) görgője működik együtt. A (43) hüvelyt a (45) rugó nyomja állandóan lefelé. Ha a (42) emeltyűt legfelső állásába hozzuk, a (44) görgő a (41) szarvon felgördül, miáltal a (45) rugó 70 összenyomódván, abban energia halmozódik fel, melyet az emeltyű lehajtásánál visszakapunk. A 7. ábra az előbbi ábrával kapcsolatban említett szarvat kereplő hajtású rúd- 75 vasvágó gépre alkalmazva tünteti fel. Működése csak abban különbözik az előbbitől, hogy itt minden munkaszakasz több emeltyű lendítéssel végeztetvén, többször megy végbe az energiafelhalmo- 80 zás és leadás is. A 8. ábra szerinti készüléknél a hajtóemeltyűre alkalmazott (50) súly végzi az energip felhalmozást. Ha G a súly darab súlya és h annak legmagasabb és 85 legalacsonyabb helyzete közötti magasságkülönbség, akkor a felhalmozható energiamennyiség E = Gh. Az eddig felsorolt gépek mind lengő kéziemeltyű hajtásúak voltak. A talál- 90 mány elve azonban alkalmazható olyan gépekre is, melyeknek hajtótengelye körben és egyirányban forog. Az itt való alkalmazás legegyszerűbb módját a 9. ábra mutatja, excenter hajtású gépre al- 95 kalmazva. (60) jelöli az excentert, (61) az excenterrudat, (62) a szerszámot és (63) a szerszámra ható erős rugót, mely azt lefelé nyomja. így a rugóban a szerszám felfelé haladása alatt energia hal- ioo mozódik fel, melyet az a lefelé haladás, vagyis a munkalöket alatt visszaad. Amint az ismeretes, a nem forgácsoló szerszámgépek működése általában négy szakaszra tagolódik. 1. Felső üresjárási 105 út, míg a szerszám az anyaghoz ér, 2. munkaút, 3. alsó üresjárási út, míg a szerszám a leválasztott anyagot eltávolítja, 4. a visszajáró löket, mely alatt a szerszám a kezdő helyzetbe tér vissza. 110 Az 1—3. alatt említettek egy irányban haladnak, míg a 4. alatti az előbbiekkel ellenkező irányban. Az eddig felsorolt gépekkel csak a visszajáró löket al?tt halmozhattunk fel energiát. Körben forgó 115 kompenz görbe tárcsával vagy akár excenterrel hajtott gépeknél már most a ta-