81683. lajstromszámú szabadalom • Játszókészülék billentyűs hanszerekhez
" Megjelent 1935. évi március hó 202-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81683. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Játszókészülék billentyűs hangszerekhez. Zemke Henrik hangszerépitő, Berlinben. A bejelentés napja: 1921. évi június hó 30-ika. Németországi elsőbbsége: 1917. évi január hó 26-ika. Ismeretesek már olyan készülékek, melyek hosszabb idei tanulás nélkül bárkinek lehetővé teszik a billentyűs hangszereken való játszást. Megkülönböztetendők itt 'olyan ké-5 szülékek, melyeknél a játszás csak akkordok alakjában lehetséges és — ezzel ellentétben olyan készülékeket, melyeknél a melódiát és az akkordkíséretet külön-külön játszszák. 10 Ezen utóbbi fajtájú készülékekhez tartozik a jelen találmány tárgya is, melyet olyan deszka jellemez, mely csuklósan van összekötve egy vezetiőlécen csúszó, előretolható résszel. 15 A találmány tárgya a mellékelt rajzon van bemutatva és pedig: az 1. ábra annak össznézetét mutatja távlati képben, míg a 2. ábra egy részének hasonló, de nagyobb !0 léptékű nézete és a 3. ábra egyik részének keresztmetszete. A találmány tárgyát képező játszókészülék lényegileg egy állványból áll, mely támasztékul és tartóul szolgál a rajta elcsúsztat-Í5 ható, az ismert akkordmechanizmust tartó deszka számára. Az állvány egy erős (a) lécből áll, melyet a játszandó hangszer (pl. zongora) billentyűzete fölé illesztünk. Ennek a lécnek két végét, a jobb- és a baloldalon, a JO klaviatúra léceire fektetjük és ott alkalmas rögzítőszerkezetekkel rögzítjük. Ezen az (a) lécen nyugszik elcsúsztathatóan az akkordmechanizmust tartó (b) deszka,, mely két, (f) és (g) részből áll. Utób-55 biak (b) sarokpánt segélyével úgy vannak egymással összekötve, hogy az (f) rész oldalra, a (g) rész felé csapható. A (b) deszka (g) jobboldali része szögvas alakjában van kiképezve, mely az (a) léc felső és mellső 10 oldallapjára fekszik és felső szárán hosszú (c) hasítékot hord, melyen két, az (a) lécbe beeresztett szeg megy keresztül. Utóbbiak (d) szárnyas csavaranyájukkal a (b) deszka rögzítőszerkezetét képezik és annak az (a) léc mentén való elállítását és rögzítését en- 45 gedik meg. A szögvas alsó szára célszerűen bádogból van és (e) végén, úgy van felgörbítve, hogy biztos támasztófelületet létesít a (k) hangjegylap számára (2. ábra). A (b) deszka (f) baloldali része tartal- 50 mazza az önmagában véve ismert akkordberendezést, mely a melódia kísérésére tetszőleges számú akkordszerkezettel van ellátva és egyrészt az átmenő (a) lécre támaszkodik, míg másrészt, mellső oldalával, közvetlenül a 55 billentyűk előtt lévő, a hangszert fedő lécre fekszik. A két leírt (f) és (g) deszkarész (b) sarokpánt útján csuklósan van egymáshoz erősítve, úgyhogy a deszka (f) baloldali része egyszerűen felemelhető és jobb- 60 felé, tehát a (g) jobboldali deszkarészre csapható, míg az a (g) jobboldali deszkarész az (a) lécen, a (d) rögzítő csavaranyák meglazítása után, ide-oda tolható. Az 1. ábrán az (f) deszka egészen a baloldalra van tolva, 65 tehát a basszus felett foglal helyet. A készülék elállítása céljából az (f) részt megemeljük és a (d) csavaranyákat meglazítjuk. Ekkor a készüléknek háromszori elállítása lehetséges a billentyűzeten egy-egy 70 oktávával. Ha teljesen lecsavarjuk a (d) csavaranyákat, akkor az egész kétrészű (b) deszkát le lehet emelni az (a) lécről. Az (f) deszkarésznek az (akkordberendezésnek) a baloldali kezdeti helyzetbe (1. 75 ábra) való beállításakor, az akkordjátszókészülék működtetése alkalmával, az akkordok a mélyebb basszusban, az úgynevezett nagy basszusoktávában szólalnak meg. A melódiát azután részben még szintén basszus- 80
