81669. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés elektromosgépek hűtésére

" Megjelent 1935. évi március hó 179-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81669. SZAM. — Vll/g. OSZTÁLY. Elrendezés elektromos gépek hűtésére. „Siemens- Schuckertwerke G. m. b. H." cég, Berlin-Siemensstadtban. A bejelentés napja: 1920. évi január hó 24-ike. Elsőbbsége: 1918. évi október hó 7-ike. Elektromos gépeket rendszerint bizonyos normális teljesítményre építenek és nem változtatható szellőztetéssel látnak el hűtés céljából. A gépek ekkor úgy méretezendők, hogy 5 az illető üzemben előfordulható maximális tartós teljesítményre legyenek képesek. Ez a maximális teljesítmény azonban sok esetben, pl. elektromos központokban, a napnak csak néhány órája alatt vagy csak néhány, 10 téli hónapban fordul elő. Ennek folytán a többi időben rosszul használtatnak ki a gépek. A gépnek ezen részkihasználása már most a találmány szerint azáltal van elkerülve, 15 hogy az önszellőztetéssel bíró gépek átlagos terhelésüknél is, már teljesen ki vannak használva, tehát már elérik a hőfokhatárt, míg a kivételes nagy teljesítményeknél idegen, külső szellőztetést kapcsolunk a nor'20 mális önszellőztetéshez. Ezt az idegen szellőztetést külső ventilátorokkal létesítjük és a hűtőlevegőt generátorhoz vezetjük. Az üzemben a kihasználás tekintetében ekkor analóg viszonyok származnak, mint pl. a gőz-25 turbináknál, melyeket előnyös kihasználásuk céljából normális üzemben már teljesen megterhelünk és a kivételes nagy teljesítményeknél későbbi fokozatokban friss gőzt vezetünk hozzájuk és ezzel nagyobb teljesítményt 30 érünk el, bárha rosszabb hatásfokkal. A gép szellőztetése tekintetében különösen kedvező viszonyokat kapunk már most, ha a „tartós teljesítmény — kivételes nagy teljesítmény" terhelési körzetben a saját ventilá-35 tornak vagy légmennyiségét, vagy légnyomását változatlan értéken tartjuk. Ha pl. a ventilátort, mely a pótlólagos szellőztető levegőt állítja elő a legnagyobb teljesítmény idejében egymásután akarjuk kapcsolni a gép önszellőztető berendezésével, tehát azon elren- 40 dezés szerint, aminőt a mellékelt rajz 1. ábrája mutat, akkor fennáll az a veszély, hogy a kivételesen nagy teljesítményhez szükséges nagyobb légmennyiségnél a saját ventilátor nyomása csökken és ez a légszállításban cse- 45 kélyebb mértékben vesz részt, mint az átlagos teljesítménynél, sőt egészen is hatástalanná lesz. Ezt a veszélyt a találmány szerint azáltal kerüljük el, hogy az önszellőztető berendezést (ventilátort) úgy méretez- 60 zük, hogy tényleg képes legyen a megnagyobbodott légmennyiséget keresztülvezetni a gépen. Ez akkor válik lehetővé, ha a gép karakterisztikája, azaz a légnyomásnak a légmenynyiségtől való függését feltüntető görbe azon 85 határon belül, mely a fent jelzett, „tartós teljesítmény — kivételes nagy teljesítmény" terhelési körzetnek felel meg, laposan halad. A „laposan halad" kitétel alatt az értendő, hogy a (V) görbe a (Qa) és (Qb) légmeny- 60 nyiségek közt lehetőleg párhuzamosan halad a (Q) abscisszatengellyel. A viszonyok megvilágítására szolgád a rajz 2. ábrája. Itt a (G) görbe a generátoron keresztülhajtott (Q) hűtőlégmennyiségtől füg- 85 gően az erre felhasználandó (p) légnyomást mutatja, mely megközelítőleg négyzetes arányban nő a légmennyiségekkel, a (V) görbe a gép saját ventilátorjának karakterisztikáját ábrázolja. Az (a) pont, melyben 70 ez a két görbe egymást metszi, a normális üzemű pontnak felel meg, melynél a saját ventilátor a generátorban levő levegőutak (pa) ellenállásával szemben, a szükséges (Qa) légmennyiséget hajtja keresztül a. generátoron, 75 tehát azt a légmennyiséget, mely éppen elegendő a generátornak ama terhelésnél való hűtésére.