81663. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gőzfényizzólámpa

— 2 — mert alapelvek szerint, úgy rendezünk el, hogy az áramvonalaknak szűk helye való összetömörüléséit érjük eL További módszer az áramsűrűség na-5 gyobbodásának elősegítésére az, hogy a gőzt az atmoszféranyomásnál nagyobb nyomás alá helyezzük. Ezáltal azonben bonyolult elrendezések lesznek szükségesek, úgyhogy ez a módszer csak különö-10 sen kedvező körülmények közt lesz alkalmazható. Hogy a fényforrásnak lehetőleg nagyfokú felületi világosságát érjük el, a világító gőz koncentrációját lehetőleg 15 nagyra választjuk és ezért mindenekelőtt valamennyi, a gőzt higító gázt és gőzt, melynek rossz a fényemissziója, mint pl. szénsavgőzt lehetőleg távol tartjuk a világítózónától. Elkerülni igyeke-20 kezünk azért, hogy a szénelektródákat olyan feltételek alatt használjuk, melyek alatt említésre méltó mennyiségű széngőz fejlődhetik és juthat be a világítózónába. 25 A gőzoszlop összeszorítására használt cső célszerűen nagy mértékben tűzálló. Míg egyik Ivége, mely a másik elektróda felé van fordítva, nyitva van, másik vége teljesen vagy legnagyobb részben el lehet 30 zárva és pl. az egyik elektróda bevezetésére használható fel. Különösen alkalmasnak bizonyult egy széncső. Emellett ez vagy maga elektróda gyanánt lehet kiképezve, amikor is azután a másik 35 elektróda a cső nyitott végével áll szemközt, vagy pedig egyáltalában nem vesz részt a cső az áramvezetésben, amikor is azután az egyik elektróda legcélszerűbben a cső belsejében, a másik pedig a 40 csövön kívül, annak nyílása előtt áll. Ha a csövet magát használhatjuk elektródának, akkor célszerűen katódának képezzük azt ki. Az a veszély, hogy a fényív a cső 45 külső oldalára tapad, nem csak akkor forog fenn, ha a cső maga elektromosságvezető, hanem akkor is, ha az olyan anyagból van, mely közönséges hőfoknál nem vezeti az elektromosságot. Mert ama 50 rendkívül nagy hőfoknál, melyek 8/Z 3,Ycím mot vezető gőzoszlopban fellépnek, az úgynevezett szigetelőanyagok is elektromosságvezetőkké válnak. Hogy mindkét esetben meggátoljuk, hogy a fényív át-55 ugorjék a cső külső "Oldalára, a csövet egy védőgyűrűvel vesszük körül, mely az áramot vezető résztől el van szigetelve és egyúttal hűtőként is lehet kiképezve. Ilyen fajtájú elrendezés van pl feltüntetve a mellékelt rajz 1. ábráján, ahol 60 (a) jelöli a katódát, (b) az anódát, (f) a foglalatot és (k) a vízhűtést. Utóbbi egy víz által átjárt csatornából áll, mely célszerűen rézből, vagy Valamely más, a meleget különösen jól vezető fémből van 65 készítve. A vízcsatorna szorosan körülveszi a foglalatot, de el van szigetelve tőle. A vizet ez a csatorna közvetlenül a foglalat torkolatáig vezeti. A vízbeömlést úgy kell szabályozni, hogy az igen 70 tetemes mennyiségű meleg elég gyorsan elvezettessék anélkül, hogy gőzfejlődés lépne fel. Ha a foglalatot magát használjuk elektródának (anódának) és pedig egy 75 kívüle fekvő másik elektródával (katódával) kapcsolatban, akkor az elrendezést úgy kell megválasztani, hogy a kisütés lehetőleg messze az anódcső belsejébe hatoljon be és hogy ne maradhasson 80 véletlenül állva a fényív a foglalat külső szélén. Hogy ezt elérjük, a foglalatot lehetőleg rossz elektromosságvezető képességű anyagból készítjük vagy lehetőleg vékony falvastagsággal képezzük ki. 85 Ilyen fajtájú foganatosítási példát mutat a mellékelt rajz 2. ábrája. Itt a vékonyfalú (f) széncső képezi az anódát, melylyel szemközt van elrendezve az (a) katóda, míg (k) jelöli itt is a vízhűtőt, (h) 90 pedig az árambevezető testet, mely különösen jó elektromosságvezető képességű anyagból, pl. jól vezető szénből vagy wolframfémből áll. Az (f) cső mindkét végén nyitva lehet. 95 A cső végén könnyen képződhetnek széncsapadékok, melyek bizonyos körülmények közt vezetőhídat létesíthetnek az. (f) széncső és a (k) hűtő közt. Hogy ezt elkerüljük, olyan mechanikai szerkezetet 101 alkalmazhatunk, mely időről-időre eltávolítja az esetleg képződött csapadékokat.. Ehelyett azonban valamely gázáramot is lehet keresztülvezetni a hűtő és a széncső közt. Legegyszerűbben úgy tör- 10c ténhetik ez, hogy a környező levegőt lassan keresztülszívjuk a jhűtő és a cső közt lévő résen. A gőzt tetszőleges módon lehet a foglalat belsejébe bevezetni vagy lehet abban li( magában fejleszteni is. így pl. lehet higanygőzt vezetni be a foglalatba ennek hátsó oldala felől. Általában a foglalatban bennlévő gőz, a lámpa üzeme közben, lassan eltávozik abból. Szükséges ezért, u< hogy az így veszendőbe menő gőzmennyiséget pótoljuk. Történhetik ez vagy egyenletes gőzsugár bevezetésével vagy