81654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidoldatok bepárologtatására

" Megjelent 1935. évi március hó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81654. SZAM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás karbamidoldatok bepárologtatására. Aktien-Gesellschaft für Stickstoffdünger cég, Knapsackban. A bejelentés napja: 1917. évi február hó 21-ike. Németországi elsőbbsége: 1916. évi március hó 18-ika. Mésznitrogénből előállított karbamidoldatok bepárologtatásánál megfigyeltük, hogy a karbamidoldat erősen bomlott akkor is, ha a bepárologtatást vákuum-5 ban végeztük. A víztiszta karbamidoldatok a bepárologtatás közben nemsokára sötét (Színűvé váltak és az ezen oldatokból nyert karbamidot a hozzákevert sötét anyag erősen fertőzte. Megállapíthat-1C tuk, hogy a tisztátlanságok fémszulfidokból állanak, amelyek bázisát a bepárologtató edény anyaga szolgáltatta, amelyet a karbamidoldatban tartalmazott kénvegyületek vegyileg megtámadtak. 15 A kénnek az oldatok bepárologtatása előtt vegyi úton való gazdaságos (eltávolítására vagy hatástalanná tételére irányuló kísérletek nem vezettek eredményre. Azonban további vizsgálatok 20 mutatták, hogy a kénvegyületeknek a bepárologtatókészülékek fémrészeire való hatását és ezzel a karbamid fertőzését teljesen elkerülhetjük, ha a bepárologtatás alatt a karbamidoldatot savanyúan 25 tartottuk. Természetesen a karbamidoldatnak adott savanyú reakciónak nem szabad oly erősnek lennie, hogy a savkészülékek fémrészeit megtámadhassa. Erős szerveto0 len savak csekély adaléka is tehát kevéssé hasznavehetőnek bizonyult. Sokkal kedvezőbben hatottak gyenge savak, mint pl. a foszforsav és a szerves savak. Célszerűen használhattunk azonban sa-35 vanyú sókat és gyenge savaknak semleges sóikkal való keverékét, amelyek íbő savmennyiségek jelenléte dacára csak csekély aciditásuk által tűnnek ki. Gazdaságilag az eljárás még azon különös előnnyel jár, hogy a bepárologta- 40 tásnál, még egészen indifferens bepárologtató edények használatakor sem teljesen elkerülhető nitrogénveszteségek, amelyek tapasztalataink szerint, fémedények használatánál még vákuumban való be- 45 párologtatáskor is jelentékenyen fokozódnak, az új eljárással teljesen elkerülhetők. A nitrogénveszteségek elkerülése a találmány tárgyát képező eljárás alkalmazását azon esetekben is előnyössé teszi, 50 amelyekben oly karba midoldatokról van szó, amelyeket nem mésznitrogénből, hanem más úton nyertünk és amelyek a fent említett tisztátlanságoktól mentek. Példa. 55 10 1 10%-os karbamidoldatot 1 1 űrtartalmú lapos rézcsészében vízfürdőn bepárologtattunk a kristályosodásig. Ezután a kristálypépet újból feloldottuk és vízzel az eredeti 10 1 köbtartalomra hígí- Mi tottuk fel. A karbamidoldat eredetileg 4.55% nitrogént tartalmazott, a bepárologtatás után azonban az újból felhígított karbamidoldat nitrogéntartalma 4.11 %-ra csökkent, tehát az ammóniák elpárolgása 65 folytán 0.44% volt a nitrogénveszteség, ami a karbamidra átszámítva a karbamidban foglalt nitrogén 9.6% „veszteségének felel meg. Egyidejűleg az oldat kénvegyületeinek cserebomlása folytán réz- 70 szulfid keletkezett, mely fekete csapadék alakjában volt jelen a bepárologtatott karbamidban. Másrészről 1% foszforsav vagy 1% szuperfoszfát hozzáadása után is, ugyan- 75 azon körülmények mellett sem nitrogén-