81632. lajstromszámú szabadalom • Gép magasabb frekvenciának az alapfrekvenciából való előállítására statikus transzformátorok segélyével

— 3 — primérkör gerjesztésének és lehangolásá­nak beállítása által gondoskodni kell ar­ról, hogy az antenna bizonyos idő alatt szabadon lengjen és ennélfogva ezen idő 5 alatt csakis tisztán sinusalakú áramot ve­zessen. Emellett az antenna a hasznos frequentiára, ezen esetben tehát a hat­szoros frequentiára, hangolandó. A kétszeres frequentia tudvalevőleg két 10 statikus transzformátor segítségével még jó hatásfokkal képezhető, míg a további magasabb harmonikusok előállítása a rossz gépkihasználás miatt csakis elmé­leti jelentőséggel bír. 15 A találmány tárgya továbbá oly gép, mely a négyszeres frequentiának az alap­frequentiából egy pár statikus transfor­mátor segítségével való előállítását teszi lehetővé anélkül, hogy szükséges volna a 20 primérkör gerjesztésének vagy hangolásá­nak külön beszabályozása, sőt ez utóbbi tág határok között változtatható a telep hatásfokának hátrányos befolyásolása nélkül. Ez a hatásfok az előbb leírt elren-25 dezések hatásfokával szemben is jelenté­kenyen jobb, mert ezeknél is a kívánt ma­gasabb harmoniku3okra való hangolás képezi a leglényegesebb eszközt a kívánt hasznos frequentia nyerésére. 30 A leírt hatást elérjük, ha az antenna a négyszeres frequentiához képest kissé el van hangolva, még pedig olykép, hogy az elhangolás következtében a sekundéráram és a szekundér-elektromótoros erő között :S5 fáziseltolás jön létre, mimellett a szekun­déráram az elektromotoros erőhöz képest késik. Ez akkor áll be, ha az antenna valamivel a resonantiahangolás fölé van hangolva. 10 A szekundéráramnak a szekundér elektromotoros erőhöz képest való késésé­nél a priméráram, a primérmező intenzi­tása, a szekundér elektromotoros erő és az elért hasznos frequentia tekintetében 45 az 5. ábrán látható görbék adódnak. Eb­ben (a) jelzi a (sinusalakúan feltétele­zett) priméráramot (b) a primér mező­intenzitást, (c) az egyik, (d) pedig a má­sik transzformátor elektromotoros erejét, 50 míg a szekundér elektromotoros erő ered­ménye görbéje (e)-val van jelölve. Lát­ható, hogy a telítést annyira kell fokozni, hogy az az első negyed-periódusnál elérje a maximumot. A (c) és (d) görbék külön-55 választva képet szolgáltának az elektro­motoros erőnek a transzformátorok sze­kundér oldalán való lefolyásáról. Össze­működésükből megállapítható, létreiön-e egy szekundéráram és milyen jön létre. Az elektromótoroserők időlegesen egy- 60 más ellen dolgoznak. Legnagyobb értékük egyidejűleg egymással szemben fekszik. Miután azonban a felszálló és leszálló görbedarab szimmétriátlan alakú, még pedig mindkét görbénél ellentétes sor- 65 rendben, oly differenciahatás jön létre, melynek értéke !a szekundéráram létesíté­sére hatásos elektromotoros erőnek tekin­tendő. Ezen differencia görbe (e)-vel van jelölve és szekundéren az (f) görbe értei- 70 mében négyszeres frequentiájú áramot szolgáltat. Az 5. ábrából adódik, hogy a szekundéráram és az elektromotoros erő között fáziseltolás van jelen, valamint hogy ezen berendezésnél is az antenna a 75 négyszeres frequencia előállítása alkalmá­val minden második periódus alatt szaba­don leng. Mint már említettük, ez elektromotoros erők legnagyobb értéküket akkor érik el, 80 ha a meginduló szekundéráram a primér­áramhoz képest még kicsi, azaz ha a sze­kundéráram a szekundér elektromotoros erőhöz képest késik. Eszerint a meginduló szekundéráram, amennyiben a primér- 85 áramhoz képest még kicsi, a szekundér elektromotoros erő erősödését idézi elő. Ez azonban nem áll be, ha a szekundér elektromotoros erő késik a szekundér­áramhoz képest. oo Egyenáramúan mágnesezett maggal bíró transzformátorok tudvalevőleg olykép dolgoznak, hogy a hozzávezetett váltakozó áram alapfrequentiájának egyik félhul­láma az egyik transzformátorban az erő- 95 folyamot erősíti és ennélfogva a telítési jelenség következtében csak kis erőfolyás­változás jön létre, míg a másik transzfor­mátorban az erőfolyás a tekercselés meg­felelő kapcsolása esetén gyengíttetik, mi- íoo mellett erős erőfolyásváltozás jön létre. Ugyanezen jelenség ismétlődik azután megfordított értelemben a következő fél­hullámnál. Mindegyik erőfolyásváltozás­nál a transzformátorban oly feszültségek 105 indukáltainak, melyeknek amplitúdói pe­riódusonként igen közel fekszenek egymás mellett, melyek frequentiája azonban ugyanaz, mint a hozzávezetett váltakozó­áramoké. Csak a mindegyik transzformá- no torban indukált feszültségnek egymásra rétegeződése által kapjuk a kétszeres frequentiájú feszültségeket. A frequentiának egyenáramúan mág­nesezett transzformátorok segítségével 115 való háromszorosítására és hatszorosítá­sára szolgáló kapcsolásnál a transzformá­torok szekundértekercselései nem egymás

Next

/
Thumbnails
Contents