81594. lajstromszámú szabadalom • Javítások forgórostélyú gázfejlesztőkön

_ Mggjelent 1935. évi március hó l-éo.__ MAGYAR KIRÁLYI BM SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81594. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Javítások forgó rostélyú gázfejlesztőkön. Csermák Antal vasgyári munkás Diósgyőrött. A bejelentés napja: 1917. évi január hó 27-ike. Jelen találmány az ismert forgórostéllyal bíró gázfejlesztőkön eszközölt javításra vonatkozik, mely a gázfejlesztő üzemét gazdaságosabbá teszi és jobb mi-5 nőségű gáz fejlesztését teszi lehetővé. A csatolt rajzokon az 1. ábra a javított generátor függélyes metszete, a 2. ábra a központosán elrendezett for-10 górostélyú fejlesztő alaprajza, a 3. ábra a központon kívül helyezett rostélyú fejlesztő alaprajza, a! 4. ábra egy rostélyra szerelt kés homloknézete, az 15 5. ábra ugyanennek oldalnézete és a 6. ábra a kés felülnézete. A találmány értelmében a forgó rostélyra (B B') metszőkéseket és egy vagy több (K) terelőbordát alkalmazunk, rae-20 lyek célja, hogy a keletkezett salakot egyszerűen és lehetőleg gyorsan, de a rostélynak és a köpenynek túlságos igénybevétele nélkül takarítsuk ki. Elrendezésüket és alakjukat illetőleg a rajz nyújt felvilá-25 gosítást. A (B) metsző- és terelőkés acélöntvény, mely két (3, 4) nyúlványával két rostélyközbe nyúlik, ahol pl. ék- és süllyesztettfejű csavarok segélyével rögzíttetik. Az 80 elcsúszás ellen a (B) kést azáltal biztosítjuk, hogy közvetlenül egy-egy rostélyborda elé helyezzük. A legfelső rostélydarabot legcélszerűbb a (B') késsel egy darabban öntetni. Ugyan-35 ez áll a (K) terelőbordára nézve is, mely az alsó széles rostélygyűrűn a forgásnak megfelelően ferdén alkalmazandó. A (K) borda célja az, hogy a (B) kések által lemetszett és lefelé terelt salakot a 40 gázfejlesztőköpeny alsó széle felé, vagyis kifelé terelje. A 2. ábra a kések elrendezését koncentrikus, a 3. ábra pedig excentrikus rostélyelhelyezés mellett tünteti fel. A terelőkések alkalmazása lehetővé teszi a rostélynak koncentrikus elhelyezését, mert a generátorban keletkezett salakot ezek kellően terelik a középről a köpeny felé. A gyakran képződő összesült salakképződményt vagy nagy darabos sa- 50 lakot pedig könnyedén lemetszik, anélkül, hogy a köpenyen csúsztatnák és azt koptatnák vagy a rostély görgőpályáját különösebben igénybe vennék. A szénoszlop súlya ugyanis a salakot a késekhez szo- 55 rítja és ezek elhelyezésüknél és alakjuknál fogva a lemetszett darabokat lefelé és kifelé terelik mindaddig, míg a (K) borda lejtőjéhez érnek, mely azután azokat a köpeny alatt kitolja. A koncentrikus el- fiO rendezésnek nagy előnye, hogy a salakdaraboknak a köpeny alsó részén való csúsztatását és a görgőknek és pályájuknak idő előtti kopását, valamint különösen a rostély fölött képződő szén- és salak- (>5 tömeg megrepedését kiküszöböli, amenynyiben az összesült darabok morzsolása elesik. Az excentrikus elrendezésnél a kések úgy vannak elhelyezve, hogy lehetőleg 70 csökkentsék az excentricitásból folyó csúsztatás és morzsolás eshetőségét, amennyiben a szegélyező gyűrű és rostély közötti legszűkebb helyzetet a forgásban állandóan megelőzve lemetszik a képző- 75 dött salakot, úgyhogy a kritikus legszűkebb helyre nem kerülhet olyan nagy darab, mely akár a köpenyt, akár a szegélyező gyűrűt, akár magát a rostélyt fölöslegesen koptatná. A görgőpálya 80 igénybevétele is lényegesen kedvezőbb. Ezenkívül ha a rostély legfelső darabját