81582. lajstromszámú szabadalom • Irányzék-elrendezés lőfegyverek számára

lítettem, a (6) nézőke úgy van szerkesztve, hogy a távolságmérő-rúd minden helyzete számára pontosan azt az irányzékmagasságot kapja, mely ezen rúd beállításának megfelel. 5 Az eddigiekből minden bővebb magyarázat nélkül kitűnik, hogy ennél a berendezésnél skálák vagy effélék leolvasására nincs szük­ség. Csupán a távolságmérő rúdját kell ki­lengetnünk, míg a megfigyelt tárgy a két 10 dioptercsúcs közé be van illesztve, amikor is a fegyvert elsüthetjük, mert hiszen a nézőke aa előadottak szerint önműködően áll be arra a lőtávolságra, melyet a távolságmérő-rúd helyzete megállapít. L5 A berendezés gyakorlati kivitelénél a tá­volságmérő-keretet nem kötjük össze a né­zőke-szegmenssel, hanem ezen szegmenshez képest lecsappanthatóan képezzük ki, oly­eélból, hogy a fegyver szállítása közben és 20 annak kezelésénél ne legyen útban. Az, 1—2. ábrákban vázlatosan szemléltetett berendezés nyomán azonban az a hátrány jár, hogy a nézőke-szegmens alakja folytán az irányzék aránylag rnagas lesz, ami viszont 05 megfelelően magas célgömböt tesz szük­ségessé. Mint a 3. ábra vázlatoson jelzi, ezt a hát­rányt azáltal küszöbölhetjük ki, hogy a nézőke-szegmensét két vagy több (9) csuklók 30 útján összekötött részre osztjuk meg, miáltal a szegmensnek a fegyver fölötti magassága minimumra csökken. Egy második utat az említett cél elérésére a 4. ábra szemléltet. A nézőke-szegmense itt 35 a távolságmérő-kerettel vagy rúddal nincs közvetlenül összekötve, azonban (10) csap körül leng és egy sokkal kisebb (11) gör­bületi tárcsával vagy bütyökkel emeltetik meg, mely tárcsa vagy bütyök a távolság-40 mérő-kerettel helytállóan van összekötve és úgy van alakítva, hogy a nézőke-szegmensnek oly mozgást kölcsönöz, mely az illető beállí­tásra kiszámított lövedékpályának felel meg. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alaknál 45 az irányzék a csapóirányzék jólismert alak­jával bir, mely (12) nézőkével van ellátva. A (15) irányzékcsappanó a (10) csap körül leng, egy a csappanó alatt elrendezett (11) görbületi tárcsa hatása alatt, mely a távolság-50 mérő-kerettel helytállóan van összekötve. A (11) görbületi tárcsa (12) kampóval van el­látva, mely arra szolgál, hogy a csappanón elrendezett (14) csapot megfogja, miáltal a csappanó helyzetében rögzíttetik, ha a távol-55 ságmérő-keret lecsappantott helyzetben van. A 6. ábrában szemléltetett foganatosítási alaknál a (11) görbületi tárcsa is az (1) távolságmérő-kerettel vagy karral együtt­mozog. A nézőke itt a (16) számon van el­rendezve, mely a helytálló (17) kereten fel- 60 és alácsúsztatható, amennyiben a (11) gör­bületi tárcsa fel- és lefelé tolja. A 7. és 8. ábrák oldal-, illetve homloknézet­ben, különböző léptékben, oly kivitelt tüntet fel, melynél az (1) távolságmérő-keret ugyan 65 az (5) nézőke-szegmenssel van összekötve, de nem forog el ugyanolyan lengési tengely körül. Mint a 8. ábra mutatja, a (2, 3) diopter­csúcsok az (1) kereten csúszó (17) szánon 70 egymáshoz képest viszonylag eltolhatóan vannak elrendezve. A (17) szánt, a távolságmérő-keret forgása alatt, a nézőke fokozatos emelkedésének meg­felelően, kézzel felfelé toljuk, úgyhogy az 75 alsó (3) csúcs mindig a nézőkével egy ma­gasságban van. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy mindig módunkban legyen a céltárgyat a nézőkével egy vonalban megfigyelni. A 9. és 10. ábrák szerinti foganatosítási 80 alaknál a (18) irányzék-szegmens a fegyver­rel helytállóan van összekötve, célszerűen megfelelően görbített irányzék-oldalfalak alakjában, úgyhogy két (18) görbületi szeg­mens keletkezik. A nézőke (19) szánon van 85 elrendezve, mely az (1) távolságmérő-keret mentén eltolható (10. ábra). Ha a távolság­mérő-keretet előre lengetjük, a (19) szán az (1) kereten a (18) görbületi szegmens beha­tására felfelé csúszik azon szöghez mérten, 90 melyet a távolságmérő-keret elfoglal. Ha a keret azt a szöget elérte, melyben a céltárgy a dioptercsúcsok között pontosan beillik, a nézőke-iszání egyúttal a távolságnak megfelelő irányzékmagasságra emelkedett, miután a 95 keret ismét a függélyes állásba lengettetett. Mint a 10. ábra jelzi, a dioptercsúcsok cél­szerűen a távolságtartó-keret vályúiban el­csúsztathatóan vannak elrendezve. Ezek a csúcsok esetleg a (20) harántirányú rúdban 100 vagy rúd mögött eltolhatók. Ezen esetben azonban a harántirányú rúdnak szélesebbnek kell lennie, mint a rajzban feltüntetett rúd­nak. Ennek célja az, hogy a csúcsok haszná­laton kívül megvédessenek. Egyik vagy mind- 105 két dioptercsúcsot csavarral állíthatjuk bs. A (18) görbületi szegmens esetleg (21) be­osztással lehet ellátva (9. ábra), mely a távolságmérő-keret különböző szögbeállítá­sainak megfelelő távolságát számokban adja 110 meg. Ha a távolság ismeretes, ha tehát tá­volságmérő-keret használata felesleges, a ke­retet elcsappanthatjuk, amikor is a helytálló vagy csukló körül lengethető (22) irányzékot alkalmazzuk. 115 Mint a 9. ábra mutatja, nagyobb távolságok esetén a görbületi szegmens oly lapos, hogy a (19) szán elcsúsztathatóan meg van nehezítve.

Next

/
Thumbnails
Contents