81573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta sajtoltélestő előállítására melasz felhasználásával
Megjelent 1935. évi március hó 232-én. MAGYAR KIRÁLYI i&L SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81573. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás tiszta sajtolt élesztő előállítására melasz felhasználásával. Dr. Wohl Alfréd tanár, Danzig-Langfuhrban. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 16-ika. Németországi elsó'bbsége: 1920. évi április 6-ika. A sajtolt élesztőnek melasz felhasználásával való előállítását célzó eddigi eljárások abból indulnak ki, hogy először a savanyított melaszoldatot - pneg kell főzni 5 és pedig a cukor inverziója céljából, továbbá a nehezen oldható alkatrészek leválasztására és sterilizálás végett. Az első hatást ugyan az élesztő invertinje is előidézi, egyebekben azonban a főzést el-10 engedhetetlennek tartották. Azt találtam, hogy melaszból és ammoniasókból minden további szerves nitrogéntáplálék, továbbá tejsaverjesztés vagy tejsav hozzáadása és főzés nélkül 15 az összes követelményeknek megfelelő tartós sajtolt élesztőt kaphatunk, ha a melaszhoz koncentrált oldatban, pl. körülbelül 30—40° Brix koncentrációban nagyobb mennyiségű erős ásványi savat 20 adunk és a keveréket közönséges hőmérsékleten vagy enyhe melegben állni hagyjuk mindaddig, míg a sterilizálás bekövetkezett. Ezt a folyamatot feleslegesen nagy 'savmennyiségek használatának el-25 kerülésére, melyeket később le kellene tompítani, a további hígítás előtt célszerű végezni. Az említett koncentrációknál pl. elégséges az az ásványi savmennyiség, amely amúgy is szükséges, ha a később »0 az élesztő előállításához kellően hígított melaszoldatot tejsavképződés vagy tejsav hozzáadása nélkül oly savassági fokra akarjuk hozni, mely az élesztő jó minőségének eléréséhez szükséges. így 35 pl. 100 súlyrész melaszhoz körülbelül 2 térfogatrész előzőleg vízzel hígított koncentrált kénsavat használunk. Vizsgálat céljából a melaszhoz két penészgomba (mucor és asperkillus) és két 40 savbaktérium (bacter. lactio és butyricum) nyomait adtuk és 8 napon át 25"-on állani hagytuk. Ebből a melaszból egy 30" Bx. koncentrációjú I. oldatot állítottunk elő a fent említett sav hozzáadásával és egy II. jelölt oldatot savhozzáadás nélkül 45 közönséges hőmérsékleten és a kísérleti anyagot 24 óra múlva zselatintápoldatokra való átoltás által a csíraszánra vonatkozólag vizsgáltuk. Az I. oldat tökéletesen sterilnek bizonyult, míg a II. oldat 50 átlagban cm3 -ként 1800 csíráit tartalmazott. A savanyítás eddigi módjától való eltérés abban áll, hogy a savmennyiségeket itt erős ásványi sav, tehát kénsav vagy 55 sósav alakjában kezdettől fogva a melaszhoz adjuk és hogy csak miután ezek a savak magas koncentrációban sterilizáló hatásuk kifejtették, hozzuk létre a kellő hígítást. 60 Ismeretes már savval főzött melaszoldatokhoz további savmennyiségeket adni és az utolsó hígítás előtt a csapadékot elkülöníteni. Ekkor azonban mindig csekélyebb savmennyiségekkel dolgoztak és 65 nem ismerték fel azt, hogy ilymódon a melasz kényelmetlen és költséges főzése megtakarítható. Az, hogy azokat a nagy savmennyiségeket, melyek az erősen hígított erjesztő- 70 vagy élesztőcefrék acidítása folytán utólag mégis szükségessé válnak, kezdettől fogva lehetőleg koncentrált alakban hozzuk hatásra, az eljárásnak még egy további kifejlesztését is megengedi, mely arra 75 szolgál, hogy az ásványi foszforsavtápláléknak eddigi igen kedvezőtlen kihasználását megjavítsuk. Ha a foszforsavat nem ammoniafoszfát alakjában, hanem a szokásos módon szuperfoszfát gyanánt 80
