81571. lajstromszámú szabadalom • Kályhaelőtét, ill. tűzhelyfeltét gyanánt alkalmazható takaréktűzhely

Megjelent 1935. évi március hó 227-én. MAGYAR KIRÁLYI fE® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81571. SZÁM. — 11/h. OSZTÁLY. Kályhaelőtét, illetve tűzhelyfeltét gyanánt alkalmazható takaréktűzhely. Wottle János gyáros, Bécs A bejelentés napja: 1919. évi december hó 10-ike. Elsó'bbsége: 1919. évi május hó 6-ika. A jelen találmány tárgya takaréktűzhely, mely úgy kályhaelőtét, mint tűzhelyfeltét gyanánt használható. A találmány lényegében abban áll, 5 hogy a takaréktűzhely könnyen oldhatóan egymással összekötött részekből áll, úgy hogy minden nehézség nélkül állítható, illetve építhető át a mindenkori szükségnek megfelelően. 10 A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák a takaréktűzhelyt, kályhaelőtét gyanánt kiképezve, függé-15 lyes metszetben és felülnézetben szemléltetik, a 3. ábra egy részlet fölülnézete, a 4. ábrában a takaréktűzhely tűzhelyföltét gyanánt alkalmazva, vázlatosan van 20 szemléltetve. A takaréktűzhelynek az 1—3. ábrákban feltüntetett foganatosítási alakjánál az (1) cserépkályha ajtónyílásának (2) foglalatába (1. ábra) (3) elzáró lemez van be-25 helyezve, mely a (4) füstelvezető cső felvételére szolgál. A (4) füstelvezetőcső az (5) csőtoldattal van összekötve, mely a kályhának (6) tüzelőterébe megy át. Az (5) toldat és (6) :;0 tüzelőtér egy a kályhalemezt alkotó (7) felső résszel van lefödve, mely a (8) karikák fölvételére szolgáló nyílásokkal van ellátva. A (6) tüzelőtér fölött látható gyűrűnyílás excentrikusan fekszik az (5) 35 csőtoldat felé, tehát azon a helyen van, mely a fűtőgázelvezetés folytán a legnagyobb mértékben van felhevítve. (8') egy szegmenst jelöl (2. ábra), mellyel füstgázok elvezetését a szükséghez képest sza-40 bályozzuk. A (7) felső rész mellső vége (9) vályú gyanánt van kiképezve, mely egy a felső részben vezetett (10) tolattyúval van lefödve. Ezen sajátos kiképzés folytán egyrészt lehetővé válik tüzelőanyag újbóli betöltése a karikák eltávolí- 45 tása nélkül, másrészt meg van könnyítve a salaknak vagy más égési maradéknak eltávolítása. A tüzelőteret körülvevő (6) tok kerülete (1. ábra), a rostély alatt fekvő (11) nyúl- 50 ványokkal van ellátva, melyek a (12) állványnak csészealakúan kiképezett felső végére támaszkodnak. A (13) csésze szegélye kivágásokat tartalmaz, melyek kapcsolatban a (11) nyúlványok által bezárt 55 nyílásokkal friss levegőnek a rostélyfelülethez való áramlását engedik meg. A csészének a (11) nyúlványokhoz képest elfoglalt, viszonylagos helyzete szerint szabályoztatik a friss levegőnek hozzá- 60 vezetése. A (12) állvány talpain nyugaszok vannak elrendezve, melyek a (14) hamutartály számára való, felfekvési felületet alkotják. Hogy a hamunak a (14) tartályba 65 való hullását biztosítsuk, ezen tartály fölött (15) gyűrű van elrendezve, melynek felső oldala célszerűen rézsútosan lefelé dül. A (12) állvány előnyösen ürös teret bezáró két részből áll, melyeket a kályha 70 ráhelyezése után (16) csavarok vagy effélék segélyével kapcsolunk össze egymással és ily módon a (11) nyúlványokhoz szorítunk, úgy hogy az egyszer rögzített friss léghozzávezetésnek szándékolatlan eltoló- 75 dása ki van zárva. Az állványnak csőalakú kiképzése folytán azt érjük el, hogy úgyszólván szívótoldat gyanánt hat, melyben az alúlról beszívott friss levegő előmelegíttetik és ily 80 módon magasabb hőmérsékleten vezettetik a tüzeléshez. A kályha egyes részeinek összekapcsolása csupán ezen részek egymásba dugá-