81562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkőmasszából való tárgyak sajtolására

Megjelent 1935. évi április hó 101-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81562. SZAM. — XVII f. OSZTÁLY. Eljárás műkőmasszából való tárgyak sajtolására. Wernicke Pál gépgyáros, Eilenburgban. A bejelentés napja: 1921. évi július hó 11-ike. Agyagcementből és honiokból, mészből és homokból és hasonló masszákból való műkő­tárgyak előállítására olyan sajtókat használ­nak, amelyeknél a formába töltött masszát 5 a sajtó dugattyúja és egy nyomólemez saj­tolja össze. E két részi egymás fölött függő­legesen van elrendezve. Minthogy a feldolgo­zandó masszának bizonyos mértékben nedves­nek kell lenni, azért az többé-kevésbé raga-10 dós és így bekövetkezhetik, hogy a sajtolás közben helyenkint á sajtó nyomófelületéhez ragad, a nyomódugattyú visszafelé való hala­dásánál pedig a sajtolt darabokból kiszakad. Ennek az a következménye, hogy a sajtó du-15 gattyújának alapfelülete bepiszkolódik, a saj­tolt termékben pedig hasadékok keletkeznek, amelyek a rákövetkező újabb sajtolásnál a massza további rátapadása révén mindig na­gyobbak lesznek. Ha ezek a hasadékok erő-20 sebb terméknél nem jelentékenyek is, vékony lemezeknél, különösen pedig tetőcserepeknél rendkívül károsak, minthogy az ilyen tető­cserép sohasem víz- és viharálló. Hogy a saj­tolandó masszának a sajtó dugattyújához 25 való tapadását és ennek káros következmé­nyeit elkerüljük, a dugattyút rövid időközök­ben állandóan tisztogatni kell. Ez szükségessé teszi a sajtó gyakori szünetelését, amiáltal igénybe vett idő a sajtó munkateljesítményére 30 nézve elveszett. Az itt tekintetbe jövő műkősajtókon kívül olyanok is ismeretesek, amelyeknél a megtöl­tött formába egy betétet kézzel lazán beillesz­tünk és a sajtó dugattyúja ennek egy részére í55 gyakorol nyomást. Ezeknél a sajtóknál a sajtó dugattyúja a sajtolandó masszával nem jön érintkezésbe, ezért a sajtódugattyú alsó felületére nem ragad semmi. A sajtódugaty­tyúnak a betétfej, illetőleg betétlemez csak 40 egy részére gyakorolt nyomása miatt ennek 50 55 a fejnek, illetve lemeznek rendkívül erősnek kell lenni. Ebből következik, hogy e nagyon súlyos darab kezelése túlságos napi erő- és időveszteséget okoz. Ilyen feltételek mellett csekély nagy teljesítményű kis üzemekben 45 egyes mintadarabok előállíthatók, gazdaságos üzem azonban így nem lehetséges. Ismeretes az is, hogy nagy víztartalmú műkőmasszáknak a kisajtolt víz áteresztésére alkalmas lemezzel való sajtolása előtt a for­mába töltött masszára az egész sajtolási felületet befedő vékony lemezt tesznek, ami a sajtolandó anyagnak a (nemezzel ellátott) sajtólemezbe való hatolását van hivatva meggátolni és ezért át van lyukgatva. Az említett hátrányokat a találmány értel­mében olymódon küszöböljük ki, hogy a for­mában lévő lesimított masszára a sajtó du­gattyújának egész felületére kiterjedő, alap­felületének megfelelő alakú és a formában (>0 beleillő áttört vékony és könnyű lemezt te­szünk és azt a sajtolt terméknek a formá­ból való kilökése után a termékről oldalt le­húzzuk. A mellékelt rajzon a találmánybeli eljárás 05 foganatosítására alkalmas berendezés egy példaképpeni alakja az 1. és 2. ábrán vázlatosan van feltüntetve. A formát (a), a nyomólemezt (b), a sajtolandó masszát, illetve a sajtolt terméket (c), a masszára 70 felül ráhelyezett lemezt (d), a sajtódugattyút (e) és a hajtóművet (f) jelöli. A (d) lemez vékony bádogból készül és így könnyű. Alakja úgy van méretezve, hogy az (a) formába pontosan beleillő (e) sajtó- 75 dugattyú egész felületére kiterjed. Ezenfelül még úgy van alakítva, hogy az (e) sajtó­dugattyú alsó felületéhez pontosan hozzáülik és így az (e) sajtódugattyúnak a (d) lemezre gyakorolt nyomásánál ez utóbbi minden pont- 80

Next

/
Thumbnails
Contents