81541. lajstromszámú szabadalom • Elektromos folyadékmelegítő készülék
Megjelent 1935. évi április hó 101-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81541. SZÁM. — VII/Í. OSZTÁLY. Elektromos folyadéianelegítő 'készülék. Vermes Béla őrnagy, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 9-ike. A találmány tárgya oly elektromos folyadékmelegítő készülékekre vonatkozik, amelyeknél a melegítő edényt egy elektródákkal ellátott folyadéktartó bur-5 kolja és az ezen tartóba öntött folyadék szolgál hevítőellenállás gyanánt. A találmány tárgya ezen ismert készüléknek oly kiképzése, amely lehetővé teszi, hogy a készülék bekapcsolása után 10 egy bizonyos ideig aránylag nagy melegmennyiséget fejlesszen, míg ezen idő leteltével önműködően csökkenti le a melegfejlesztést oly mértékben, hogy az edénynek aránylag rövid idő alatt felmelegített, 15 illetve felforralt tartalmát, minimális áramfogyasztással is, igen hosszú ideig melegen tartja. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a folyadékba merülő elektródák, cél-20 szerűen szénelektródák egy vagy több ponton, az elektródákat egymással összekötő és az elektródák legmélyebb pontjánál mélyebbre nyúló likacsos szigetelő-testbe vannak ágyazva. 25 Ilyként a porozus szigetelő-test még akkor is folyadékba ér, ha az elektródák oly sok ideig voltak az áramkörbe kapcsolva, hogy az ellenállás gyanánt szolgáló folyadékot olyannyira elpárologtatták, hogy az :!0 elektródák már nem érnek a folyadékba. Ilyenkor az elektródák alatt levő folyadékon át az áramvezetés megszakad. Az elektródákat egymással összekötő, az elektródák legalsó pontjánál mélyebbre ;$5 nyúló likacsos szigetelő-test ellenben a folyadékot felszívja. Az ilyként folyadékkal telített szigetelő-test igen nagy ellenállású vezetővé válik, úgy hogy a szigetelő-testbe felszívott folyadék és így a szigetelő-test O is felhevül és egyrészt közvetlenül hevíti a fűtőköpenyben lévő levegőt, illetve gőzt, másrészt pedig a felszívott folyadék egy része gőzzé is válik. A likacsos szigetelőtest méreteitől függ az ilyként elért hevítés mértéke és úgy szabható meg, hogy 45 az elpárolgás folytán a melegítő edényt burkoló hevítő-köpenybe jutó gőz éppen elegendő legyen ahhoz, hogy a melegítő edény felhevített tartalmát a kívánt hőmérsékleten megtartsa. 50 A mellékelt rajz 1. ábrája mutatja a találmány tárgyának egy példaképpeni megoldását vázlatos hosszmetszetben, míg a 2. ábra az 1. ábra (2—2) vonala szerinti nagyobb léptékű részleges metszet. (a) a melegítő edény, melynek alsó részét a (b) tartály burkolja, úgy hogy a két edény között a (c) köpeny keletkezik. Az (a) edény feneke alatt, a (b) tartály fenekének közelében két vagy több, célszerűen szénrudakból álló (d) elektróda van elrendezve, melyek az áramhozzávezetés céljából (e) kontaktuscsapokban végződnek. A (d) elektródák, célszerűen végeik közelében, esetleg más közbenső helyeken is, (f) likacsos szigetelő-testbe vannak ágyazva, melyek az elektródákat egymással összekötik és amelyek a (b) edény fenekéig, esetleg ennél kevésbé mélyre, azonban a (d) elektródák legmélyebb pontjánál mindenképpen mélyebbre nyúlnak le. Az (f) szigetelőtömbök célszerűen portlandcementből készülnek, 75 azonban például mázatlan égetett anyagból, habkőből, asbesztből stb. is állhatnak. Az (a) és (b) edények között képződő (c) köpenytér célszerűen légmentesen el van zárva és egy csavaros dugasszal el- 80 oo 05 70