81491. lajstromszámú szabadalom • Kamatleolvasó készülék
kára írt szám (4%) mutatja. A logartábla itt is az 1.000—10.000 számok log. hosszúságait tartalmazza. Itt azonban a logarkifejtésnek nemcsak az eleje ós vége ad egy-egy kezdő-5 vonalat, hanem ezeken kívül még két (összesen 4) kezdővonal van, melynek magyarázata a következő: A tábla logarkifejtésének legelső vonala (a) azonos a legutolsó sor utolsó vonalával 10 (id). Minthogy azonban a kifejtés egyenlő hosszúságú sorokban történik, ezért az első sor első beosztási vonala azonos az első sor feletti (beosztásnélküli) sor végével (b). Hasonlóképpen az utolsó beosztási vonal 15 azonos az utolsó sor után következő (beosztásnélküli) sor kezdetével (c). A táblának tehát négy kezdővonala van (a, b, c, d), melyek egymással teljesen azonosak. Az átlátszólap ezen (a, b, c, d) kezdővonalakkal 20 egybevágóan szintén négy kezdővonallal bír (a, b, c, d), amelyek egyike eltolás után mindig a táblán marad és az eredmény leolvasását adja. A készülék megszerkesztése most már a 95 következő. Pl. készítünk egy lapot, mely 4%-nak megfelelő időbeosztást tartalmaz. Először az átlátszólapot úgy helyezzük a iogartáblára, hogy a kettő kezdővonalai egymást fedjék. Az átlátszólap ezen helyzetében 30 sorban felrakjuk az 1 K tőkének 18—180 napokra esedékes 4%-os kamatainak logarithmusait. Ha felrakás után az átlátszólapot saját síkjában 180°-al átfordítjuk — úgyhogy a kezdővonalak ismét fedőállásba kerüljenek g5 —, úgy ezáltal minden időbeosztás eredeti értékének reciprok értékére kerül és szorzás helyett itt is reciprok értékkel való osztást végzünk. A logartáblának ugyanis az a sajátsága, hogy minden egyes számnak reciprok 40 értéke ennek átlósirányú szimmetrialisán van. Vagyis, ha a logartábla egy tetszés szerinti számát a logartábla közepével összekötjük és ezen vonalat ugyanilyen irányban és hosszúságban meghosszabbítjuk, úgy ezen 45 meghosszabbított vonal vége a kérdéses szám j^j = 0.0901) reciprok értékére mutat. (A napok számait természetesen csak átfordítás után írjuk fel az átlátszólapra.) A kamat leolvasása már most akként történik, hogy az átlátszólap parallel eltolása 50 által a napok számát a tőkére állítjuk, mely utóbbi leolvasása hasonlókép, mint az első kiviteli módnál, a logartáblán történik. Eltolás után az átlátszólap négy kezdővonala közül mindig egyik és csakis egyik marad a 55 táblán és ez a kész eredményre — kamatokra — mutat. Minden logartáblához — az előforduló kamatlábak száma szerint — 10—15 ilyen átlátszólap tartozik, amelyek közül mindig 60 csak azt helyezzük a táblára, amellyel éppen a kamatokat számítani akarjuk. 3. ábra mutatja, hogy 2316 K 4%-os kamatja 27 napra: 69.40 K. Szabadalmi igények: 65 1. Kamatleolvasó-készülék, jellemezve az 1000-től 10.000-ig terjedő számoknak megfelelő logarithmikus hosszúságoknak egy hengerfelület csavarvonalain történt felrakásával és ezen hengerfelülethez simuló 70 olyan átlátszóhengerrel, mely a gyakorlatban használatos összes kamatlábaknak és az egyes napoknak egymáshoz viszonyított olyan felrakását tartalmazza, mely az eredmény leolvasását egyetlen beállítással <5 lehetővé teszi. 2. Az 1. igényben védett készülék kiviteli alakja, jellemezve az 1000-től 10.000-ig terjedő számoknak megfelelő logarithmikus hosszúságoknak egy négy kezdő- 80 vonallal bíró táblán több egymással párhuzamos és egyenlő hosszúságú sorokban történő felrakásával és ezen sík felületen minden irányban eltolható olyan átlátszólapokkal, amelyek mindegyike egy bizo- 85 nyos kamatlábnak megfelelő időbeosztást tartalmaz és azonkívül a logartábla kezdővonalaival egybevágó négy kezdővonallal bír, úgyhogy az eredmény leolvasása egyszeri beállítással lehetővé válik. f>o 1 rajzlap melléklettel. Stádium nyomda, Budapest.
