81450. lajstromszámú szabadalom • Gép gyufaszálaknak szállítókeretekbe vagy effélékbe való belökésére

— 2 — A tartály áttöretlen feneke középen hossz­hasítékkal van ellátva és a hasiték felé először lépcsőzetesen, azután ékszerüen süllyed (1. ábra). A lépcsők kiképzése 5 emellett olyan, hogy az ide-odarázott szá­lak végeikkel a lépcsőkhöz ütköznek. En­nek következtében a lesüllyedő szálak mindinkább a közép felé mozognak és ott (7) falak által határolt (8) térbe, ebből 10 pedig tovább a belökőberendezésbe esnek, ahol a szokásos (9) tűk segélyével a (10) mártogatókeretek furatába (vagy esetleg külön közbenső tartályokba) löketnek be. Az egész (1) tartályt a (2) csapok 15 ágyazására szolgáló (7) falak támasztják meg, melyek a rázómozgásban is részt­vesznek. A mozgatható (7) falak a (2) forgáscsapok alatt a szilárd (11) falak­ban folytatódnak; a (11) falak a lesüly-20 lyedő gyufaszálakat vezetik. A (9) be­lökőtűk alatt helytálló (12) fenekek vannak elrendezve, melyek az egész gyufaszálrakást alátámasztják és a szá­laknak a tűk mentén való átesését meg-25 gátolják. A találmány tárgya a rajzon feltünte­tett, tetszőleges más kiképzés által he­lyettesíthető belökőberendezés szerkeze­tétől természetesen teljesen független. 30 Ha oly gépeket használunk, amelyeknek pl. két vagy több belökőberendezésük van és ezek ugyanazon egyenirányítószerke­zettel vannak összekötve, akkor ajánla­tos, ha a tartály fenekében egymástól 35 tetszés szerinti távolságban két vagy több rést képezünk ki, melyeken át a szálak a különböző belökőberendezések­hez jutnak. Nem szükséges továbbá, hogy az egyenirányított szálak közvetle-40 nül a belökőberendezésig süllyedjenek le, amennyiben esetleg egy ejtőaknából külön berendezés segélyével egy másik ejtőaknába vezethetők át, mi mellett azonban ezen berendezésnek olyannak 45 kell lennie, hogy a gyufaszálaknak az egyik aknából a másikba való átvitele a belökőberendezésben való fogyasztásnak megfelelően önműködően szabályoztas­sék. Ezáltal az esetleg szabálytalan hely-50 zetben leeső szálak könnyen kiválaszt­hatók. A 3. és 4. ábrán egy további foganato­sítási alak van feltüntetve, melynél az (1) tartály a (13) görgőkön nyugszik 55 és vízszintes síkban ide-odatolhatóan van elrendezve. A mozgatást épúgy, mint a leírt foganatosítási alaknál, a (3) excen­ter eszközli. Az egyenirányított gyufa­szálakat az (1) tartályból a helytálló (12) fenékhez, ahol a szálakat a belökő- 60 tűk megragadják, a felső, mozgatható (14) falak és az alsó, helytálló (15) fa­lak vezetik. A (14) falak az ide-odamenő (1) tartálynak a helytálló (15) falakkal való összekötésére szolgálnak. Ezen cél- 65 ból a mozgatható (14) falak alsó peremei a helytálló (16) sínek felső részén alkal­mazott hornyokban nyugszanak, míg ugyanezen falak felső peremei az (1) tartály alsó részén kiképezett hasonló 70 hornyokban vannak megtámasztva. A (14) falak felső részei tehát az (1) taxtály ide-odamenő mozgásában résztvesznek, míg a falak alsó részei állnak, úgyhogy az egyenirányított gyufaszálak rázómoz- "5 gása lassanként megszűnik. Az 5. ábrán feltüntetett berendezés arra szolgál, hogy az esetleg szabályta­lan helyzetben, pl. állva a (14) falak kö­zött levő térbe jutó szálakat eltávolítsa. 80 Ez a berendezés a (17 kefehengerekből vagy effélékből áll, melyek a (14) falak­ban kiképezett nyílásokba nyúlnak. A hengerek a nyilak által megadott irány­ban forogn?k, vagyis a nyílásokon át- 85 nyúló részeik forgásiránya a lesüllyedő íryufaszálak haladásirányával ellentétes. Ezáltal a kefék az összes álló helyzet­ben leeső szálakat magukkal viszik, úgy­hogy ezek nem juthatnak a belökőberen- 90 dezéshez és ennek munkáját nem zavar­hatják. Ugyanezen ábrán a szálakat az (1) tartályba önműködően szállító beren­dezés is látható, mely a berajzolt nyíl 95 irányában mozgó (18) végnélküli szalag­ból áll. Az (1) tartály egyik és pedig célszerűen a (18) szalag felé fordított (19) oldalfala emellett a többinél alacso­nyabb, úgyhogy tetszőleges sok szál l°c hozzávezetése esetében a felesleg a tar­tály rázásánál kidobatik és a (20) tölcsér vagy efféle által összegyűjtve ismét a (18) szalaghoz vezettetik. Ezáltal azt az előnyt érjük el, hogy a gyufaszálak- ior> nak az (1) tartályhoz való vezetését nem kell pontosan a fogyasztás szerint szabá­lyozni, ami a gép kezelését lényegesen megkönnyíti. A 6. ábra végül az áteső gyufaszálak 110 eltávolítására való más berendezést mu­tat. Az eltávolítást itt két légáram végzi, melyet a süllyedő, egyenirányított (21) szálak két oldala mentén vezetünk el. Ezen légáramok a (22, 22) nyílásokon 115 lépnek be és a (23, 23) csöveken térnek vissza, tehát a (24, 25) nyilak irányában mozognak és az esetleg nem kellően irá-

Next

/
Thumbnails
Contents