81402. lajstromszámú szabadalom • Keréknélküli jármű

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81402. SZAM. — XX/a 2. OSZTÁLY. Keréknélküli jármű. Dr. Ing. Steil Edmund mérnök Neubabelsbergben és dr. Michaelis Ludwig vegyész és gyárigazgató Berlin-Wilmersdorfban. A bejelentés napja: 1918. évi február hó 18-ika. Németországi elsőbbsége: 1917. évi január hó 27-ike. A találmány tárgya keréknélküli, talpakon nyugvó járműre vonatkozik. Lényege abban áll, hogy minden egyes, egy-egy talppal kapcsolt lábpár végnélküli kötél- vagy lánc-5 hajtóművel van összekötve, mely egy, a jármű vázára ágyazott, tetszőleges alkalmas módon hajtott forgattyú csapjára ékelt kötéltárcsa vagy lánckerék révén működtetik. A jármű váltakozva támaszkodik a na-10 gyobb számban alkalmazott talpákra és továbbítására nézve lényeges, hogy a lánckerekeket hordó forgattyúk két-két szomszédos továbbítórudazatnál egymáshoz képest el vannak ékelve. Hogy a továbbítórudazat 15 bizonyos állásaiban a talpaknak a talajról való felemelését lehetővé tegyük a végnélküli kötél- vagy láncáttétel külső tárcsáinak tengelyeire alaktárcsák vannak ékelve, melyek a tárcsák bizonyos állásai mellett a 20 rugók vagy más fölfelé irányuló erő hatása alatt álló, a talpakat hordó lábaknak fölfelé való tolódását megengedik. Az alaktárcsák úgy lehetnek kiképezve, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a jármű haladásakor a jármű 25 váza mindenkor ugyanazon magassági helyzetben maradjon. Ezen szerkezet közös központi hajtótengely elrendezését teszi lehetővé, könnyen áttekinthető s könnyen hozzáférhető mozgatószerkezettel. Ilyként a javí;>0 tásokat könnyen és a rudazat leszerelése nélkül mindenhol el lehet végezni, ami igen fontos, mert a jármű a legkedvezőtlenebb üzemi és útviszonyoknak van kitéve és mindennek dacára gyorsan kell mindenkor íí5 üzemképessé tenni. A találmány szerinti jármű a talajakadályokat legyőzheti és besüppedés nélkül járhat mocsaras vagy lápos földeken. 40 45 5(1 A mellékelt rajzban a találmány szerinti jármű egy példaképpeni megoldása van feltüntetve. Az 1., 2., 3. és 4. ábra a jármű oldalnézete a továbbítórudazat különböző állásaiban; 5. ábra a 4. ábrának megfelelő hátulnézet; 6. ábra alaprajz; 7—10. ábra a továbbítószerkezet négy egymásután következő állásának vázlatos ábrázolása, az 1—4. ábrának megfelelő helyzetekben ; 11—14. ábra a továbbítórudazat lábának metszete, a 7—10. ábrabeli állásoknak megfelelően. A feltüntetett jármű, mely automobilmotorral vagy hasonlóval hajtandó, négy 55 (a, a' b, b') talppal van ellátva, melyek közül az (a, a'), illetőleg (b, b') talpak párhuzamos, illetve szynchron mozgást végeznek. Az (a, a'), illetve (b, b') talpakhoz négy továbbítórudazat tartozik, melyek alábbiak- ro ban lábnak nevezett (c, cl, d, dl), illetve (c\ c'l), illetve (d\ d'l) lábakból állanak, melyek közül a (c'l) és (d'l) lábak a rajzban nem láthatók, mert ezeket a (cl) és (dl) lábak eltakarják, ellenben ez utóbbiak- <;r> kai teljesen eg.yenlőek és ezekkel egyenlő állásban vannak. A lábak, úgy a jármű (e) keretére, mint az (a, b), illetve (a', b') talpakra csuklósan vannak megerősítve. Ezáltal parallelogramszerű rudazatok képződnek, 70 amint ezt a 7—10. ábrabeli vázlatok mutatják és amelyek az (e) járműkeretből, egyegy, például az (a) talpból és a hozzátartozó két (c), illetve (cl) lábból állanak. Az (e) vázra körülbelül a kocsi fenekének közepe 75 alatt négy (f, g), illetve (f' g') forgattyú