81392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz tisztítására és sterilizálására
Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI <9 SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81392. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás víz tisztítására és sterilizálására. Sauer Johan Nikolaas Adolf vegyész Amsterdamban. A bejelentés napja: 1918. évi október hó 10-ike. Amerikai elsőbbsége: 1917. évi július hó 26-ika. Nem tiszta és másként tisztátlanított víznek, valamint városi szennyvíznek tisztítására és sterilizálására szolgáló eddigi eljárások abból állanak, hogy a nem tiszta 5 vizet, illetőleg a szennyvizeket mindenekelőtt szűrőn engedik keresztül folyni és aztán sterilizálják, vagy megfordítva. A tisztítással, illetőleg szűréssel tudvalevőleg az állati, növényi és ásványi eredetű 10 anyagok eltávoznak, míg a sterilizálással élő mikroorganizmusok, mint baktériumok, spórák stb. is megöletnek. A nagy üzemben, pl. a nagy városoknak ivóvízzel való ellátásánál az az eszköz, 15 melyet általában víznek tisztítására használnak, kavics-, illetőleg homokszűrőből áll, melyen a vizet keresztülfolyni engedik, miáltal az a benne lebegő tisztátlanságoktól megszabadul, míg a tudomány 20 jelenlegi állapotában felteszik, hogy a víznek a baktériumoktól, spóráktól és csiráktól részben való meszabadítása azáltal történik, hogy a víz olyan baktériumok rétegein folyik keresztül, melyek lassacskán 25 leülepedtek a homokszűrőkön. A homok és a kavics tudvalevőleg kizárólag tisztító hatást eredményeznek. A vizet sterilizáló hatást ezek nem képesek kifejteni. A képződő baktériumszűrőkkel 30 kapcsolatban sem kapható steril víz. Az olyan baktériumok, melyek az egészségre ártalmasak vagy az olyanok, melyek ragályos betegságek terjesztői, az ivóvíznek homokszűrőkön való szokásos tisztí-35 tásával sohasem távolíthatók teljesen el. A városi nagy szűrőüzem azzal a hátránnyal is jár, hogy a kavics- és homokszűrőket igen nagy méretekben kell előállítani és ehhez képest elhelyezésükhöz 40 igen nagy földterületekre van szükség. Hogy az ivóvíz fertőzéseit elkerüljék, valamint egyéb okokból is, a városi szűrőberendezéseket meglehetősen nagy távolságban helyezik el az illető várostól. A városi ivóvízellátó telepek építésének 45 eddigi módja egész természetéből következik tehát, hogy ezek a telepek rendkívül költségesek. A kis üzemben az ivóvíz tisztítása alkalmas likacsos szűrőszerek, így pl. lika- 50 csos kövek vagy közönséges faszén stb, segélyével való szűréssel történik. Ezek a szűrőanyagok költségességük és a nagy üzem szempontjából csekély teljesítőképességük miatt a nagy üzemhez 55 nem alkalmasak. Az eddig használt szűrőanyagok, gyakorlati okokból, vagy durva szemcsés, vagy feltéve, hogy finom poralakúak, sajtolt állapotban használtatnak, mimellett (;|) rendszerint valamely kötőanyagot használnak, hogy ezt a masszát tömbökké egyesítsék. A kis üzemben sem érhető el a biztosság abban a tekintetben, hogy csupán szű- 05 réssel steril vizet kapjanak. Az egyetlen megbízható, emellett ártalmatlan és aránylag olcsó módszer, melylyel eddig rendelkeztek, hogy az ivóvizet sterillé tegyék, annak felmelegítésében 70 vagy felfőzésében áll. Azonban ez a felmelegítéssel vagy felfőzéssel való sterilizálás a nagy üzem számára, a tüzelőanyag nagy drágasága folytán, túlságosan drága. 75 Azt lehet tehát mondani, hogy valóban gazdaságos eljárás arra, hogy vizet a nagy üzemben sterillé tegyék, tényleg nincs. A jelen találmány tárgyát már most 80