81388. lajstromszámú szabadalom • Játékkarika
— 2 — nak felülnézete és részben vízszintes metszete, az 5. ábra a karikát a hajtórúdnak egy másik foganatosítási alakjával felülnézetben mu-5 tatja, a 6. ábra ezen utóbbi foganatosítási alakot a karikának körben való hajtására alkalmas helyzetben, végnézetben szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák szerint az (1) karika át-10 mérőjének megfelelő téren belül a (2) játékalakzat, ja jelen esetben „ló és lovas" van a karika középpontjában, a (3) tengely körül forgathatóan felszerelve. A (3) tengely tartására a (4) hevederek szolgálnak, amelyek 15 pl. a 2. ábrán látható módon akként vannak a karikával összekötve, hogy a karikának belső szélét két egymással diametrálisan szembenfekvő ponton a hornyolt (8) tömböcskék fogják közre, amelyeket pl. ragasztás 20 útján vagy szegekkel erősítünk a karikához és amelyekre viszont a (4) hevederek végeit erősítjük fel. Mint a rajzon látható, a (4) hevederek a (2) játékalakzatot kétoldalt közrefogják és így ha a karika valaminek 25 oldalt nekiütődik, vagy ,a földre esik, az ütközést a (4) hevederek felfogják, tehát a játékalakzatot a (3) tengely révén nemcsak tartják, hanem esetleges sérülések ellenében meg is védik, miért is a játékalakzatok kí-30 vánt esetben kevésbé szilárd, olcsóbb anyagból, pl. kéregpapírból is készülhetnek. A (4) hevederekbe harántirányban az (5) ütközők, pl. szegek vannak beerősítve, mi mellett a (2) alakzat valamely része, a jelen 35 esetben pl./a lólábak alsó vége a karikával együtt körülfutó (5) ütközők pályájába ér, ami a bevezetésben említett hatást eredményezi. Ha az egész (2) játékalakzat (a jelen esetben a ló és lovas) egy darabban készül, 40 tehát a (3) tengelyre csuklósan felfüggesztett merev egészet alkot, akkor a játékalakzat az (5) ütközőkhöz való ütközés alkalmával ezeken nem tud átjutni, ami a játékalakzatnak esetleg nem kívánt korlátolt mozgékonyságát 45 okozná. Ennek elkerülése végett az 1. ábrán látható módon (a lólábaknak valamivel fel jebb való elrendezése mellett) a játékalakzaton a rugalmas (9) ütközőtoldatot alkalmazhatjuk, ahol is maga a (9) toldat ér az (5) 50 ütköző pályájába és rugalmasságánál fogva az ütközés alkalmával hátrahajolhat, majd pedig az ütközőn át juthat. A játékalakzatot azonban egymással csuklósan összekötött részletekből is állíthatjuk össze, ami, elte-55 kintve attól, hogy pl. fából1 készítendő játékalakzatok esetén ezen alakzatoknak (a nagy egységes egésszel ellentétben hulladékfából készíthető részletek folytán) jóval olcsóbb előállíthatását teszi lehetővé, azzal az előnynyel is jár, hogy a (9) ütköző toldatok alkal- 60 mazása feleslegessé válik, minthogy a megfelelő csuklós kiképzés folytán a játékalakzat az (5) ütközőknél amúgy is kitérhet és így az ütközőkön átjuthat; így pl. a jelen .esetben a lő végtagjai a (7) csuklók segélyével van- ti5 nak a ló törzsével összekötve, azonkívül az utóbbi a (6) csukló segélyével van a lovassal összekapcsolva, úgyhogy az előbb említett előnyön kívül pl. a ló hátsó végtagjai az ütközőknél először hátra terpeszkedhetnek, 70 majd előre vetődnek, eközben a lovas a (3) tengely körül elfordul, a ló pedig úgy a (3) tengelyhez, mint a lovashoz képest kileng, minek folytán a jelen esetben az egész alakzat akadályokon átvágtató ló és lovas be- 75 nyomását kelti. Hasonló elrendezéssel természetesen más alakzatok esetén is igen élénk, szemléltető mozgások érhetők el. A 3. és 4. ábrákon feltüntetett foganatosítási alaknál az (1) játékkarika síkjától két- 80 oldalt vannak (2a) és (2b) játékalakzatok a (3) tengely körül forgathatóan elrendezve. A (2a), (2b) alakzatok akár egy és ugyanazon tárgynak különböző (esetleg egymással szimmetrikus) felei vagy alkatrészei, akár egy- 85 mástól különböző játékalakzatok lehetnek (pl. az egyik oldalán férfi lovas, a másik oldalon női lovas stb.); ez a megoldás a változatosságon kívül még azt az előnyt nyújtja, hogy pl. célszerűen alkalmazhatunk (12) gyeplőt, 90 amelyet a gyermek ;egyik kezében tart, míg a másik kezével az (1) karikát a szokásos módon, vagy pedig a találmány szerint az alább ismertetendő (14) hajtórúd segélyével hajtja. A jelen esetben a játékalakzatokat ;r, kétoldalt közrefogó (4) hevederek helyett, amelyek' itt esetleg nem kívánt nagymértékű szerkezeti szélességet okoznának, a (2a), (2b) játékalakzatok között elrendezett egyetlen (4) hevedert vagy rudat alkalmazhatunk, 100 mely homlokvégeivel illeszkedik az (1) karika belső oldalához (4. ábra) és a (11) pántok segélyével van a karikához erősítve. Továbbá, miután itt a játékalakzatok és a (4) rész közötti viszonylagos elrendezés az 1. és 105 2. ábrák szerinti elrendezésnek fordítottja, a jelen esf.tben a (4) rúdból kétoldalt kinyúló (5) ütközőket alkalmazunk. A 3. ábra szerinti példában lovasnélküli lovak láthatók, azonban az utóbbiaknak említett kettős moz- 110 gását (a (6) csuklók körüli kilengését és a (3) tengely körüli elforgását) itt is elérhetjük azáltal, hogy a lovak testét nem közvetlenül, hanem a (10) csuklóhevederek segélyével kötjük össze a (3) tengellyel. 115 A 3. és 4. ábrák szerinti példában az (1) karika hajtására a (14) hajtórúd szolgál, mely egyfelől a (3) tengellyel forgathatóan összekötött és az egész rendszert közrefogó
