81377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízalatti hangkészülékek csillapításának és hangolásának beállítására

Megjelent 1935. evi április ho 1-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81377. SZÁM. — V£I/d. OSZTÁLY. Eljárás vízalatti-hangkészülékek csillapításának és hangolásának beállítására. Sígnal Gesellschaft m. b. H. cég Kielben. A bejelentés napja: 1916. évi augusztus hó 16-ika. Elsőbbsége: 1916. évi február hó 29-ike. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a hangrezgéseknek átvitelénél valamely ger­jesztőről vízre vagy egyéb folyadékokra vagy megfordítva, a folyadékról valamely 5 jelzőkészülékre pl. mikrofonra, telefonra, vagy más effélére a folyadékkal határos fal (membrán) közvetítésével a gerjesztő­nek közvetlen behatása a falra vagy a fal közvetlen behatása a jelzőkészülékre a 10 készülékeknek nagyon kevéssé gazdaságos hatásfokához vezethet. Ezen tünemény egyik lényeges oka az, hogy a hang­nyomásamplitudók folyadékokban és folyadékokon ezeknek csekély össze­lő nyomhatósága miatt rendkívül cseké­lyek kell hogy legyenek, hacsak az energia legnagyobb részét nem akarjuk kizárólag a víz mozgatására felhasználni a víz kompressziója he-20 lyett, míg ellenben a támadó erő vagy a jelzőkészülék amplitúdóit előnyösen le­hetőleg nagyra kell szabnunk. Erre a célra azt javasolták, hogy a gerjesztő vagy a jelzőkészülék és a fal közé rezgőalakzat 25 (pl. hangvilla) akképpen kapcsoltassék be, hogy a fal ennek olyan pontjával legyen összekötve, amely nagyon kis amplitúdó­kat végez, míg a gerjesztő vagy jelzőké­szülék nagy amplitudós helyeken támad. 30 Ilyen módon az amplitúdók olyan áttéte­lét kapjuk, amelynek viszonya a rezgő­alakzat kiképzésétől függ. Ez az áttételi viszony azonban már ha­tározottan megállapítja a használt rez-35 gési alakzat jellegét, úgyhogy nem va­gyunk már abban a helyzetben, hogy azon foganatosított bármilyen intézkedéssel a rendszer egyéb állandóit, pl. a hasznos csillapításokat, befolyásolhatnók, anélkül, 40 hogy egyidejűleg az amplitúdók áttételi viszonyát meg ne változtatnók. Másrészt 45 rendszerint lehetetlen ugyanannál a rez­gési alakzatnál egyidejűleg úgy a helyes áttételt, mint a helyes csillapítási viszo­nyokat eltalálni, amelyeknek nagyságai gyakorlati szempontokból sokszor más­képpen vannak előírva, mint ahogyan azok az áttételi viszonyokból kiadódnak, hanem tapasztalat szerint kedvező átté­tel esetén a rendszer összcsillapítása túl- 50 ságosan kicsiny lesz. Az ilyen vízalatti hangberendezéseknél továbbá rendkívül nehéz magasabb han­golásokat elérni, mert nagy saját frek­venciájú rezgési alakzatok, amelyeknek 55 alkalmazása erre a célra magában véve adottnak mutatkozik, különféle okokbói ily berendezéseknél nem használhatók. A találmány már most olyan eszközt nyújt, amellyel helyes amplitudóáttétel cu mellett egyidejűleg a rezgési folyamatot megszabó többi tényezőt, különösen a csillapítást és a hangolást a kívánt ér­tékre hozhatjuk. Ez az eszköz abban áll, hogy két vagy több magukban véve rez- 05 gőképes alakzatot egymással kapcsolunk. Ezek közül az egyiket lényegileg kisu­gárzó alakzat gyanánt, a másikat lénye­gileg gerjesztő vagy vevő alakzat gyanánt használjuk. Ha pl. csekély saját csillapítású rezgési alakzatot kell az amplitudóáttételen át alkalmazni, míg a készülék a maga egé­szében erősen csillapított kell hogy le­gyen, úgy a találmány értelmében ezzel az alakzattal előnyösen nagy csillapítású sugárzó alakzatot kapcsolunk és ilyen módon a kívánt összcsillapítást kapjuk, mimellett mindkét csillapításnak mérete­zése magában könnyebben megy és pedig 80 azon törvény szerint, hogy különféle mér­tékben csillapított rendszereknél, ha eze-70 75

Next

/
Thumbnails
Contents