81363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koromnak, retortagrafitnak és más széntermékeknek előállítására földgázból
Megjelent 1935. évi április hó 209-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81363. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás koromnak, retortagrafitnak és más széntermékeknek előállítására földgázból. Rütgerswerke Aktiéngesellschaft cég Berlinben. A bejelentés napja: 1919. évi november hó 26-ika. Németországi elsőbbsége: 1918. évi június hó 12-ike. Az eddig ismert eljárásokat földgáz megbontására — miközben bomlási termékként korom, retortaszén és más széntermékek keletkeztek — olykép vitték keresztül, hogy a 5 retortákat vagy gáztüzeléssel vagy elektromosan fűtötték. Gáztüzelés esetén a retorták fűtésére szintén földgázt, tehát ugyanazt az anyagot használták, mint amely megbontandó. A földgáz megbontása 1200—1500" 10 körüli hőmérséken történt. 1 m: l földgázból elméletileg 0.538 kg szén nyerhető. Eszerint 1 kg szén előállításához 1.86 m3 földgáz szükséges. Az eddig szokásos eljárások mellett az elbontandó 1.86 m> földgázon kívül a re-15 torták fűtése még további 4—4.5 m: ! földgázt igényelt. Ezek szerint tehát a retorták fűtésére több gáz volt szükséges, mint amennyi ugyanazon időegység alatt a retortán keresztül volt vezethető. Ez az eljárás 20 tehát egyáltalán nem gazdaságos. Újabb kísérletek azt eredményezték, hogy a földgáz elbomlásánál visszamaradó gáztömeget minden további nélkül a retorták fűtésére lehet felhasználni, annál is inkább, mert a gáz meg-25 bontása úgy sem vihető a retortában tökéletesen keresztül. A földgázbontást tehát szándékosan nem is végezzük tökéletesen, hanem az elbontandó gáznak egy részét, a bontóretortából kikerülő s ott a bomlás során ke-30 letkező egyéb gázokkal együtt az égési térbe vezetjük. A kísérletek továbbá azt eredményezték, hogy 1 kg szén előállítására 3 m1 gáz elegendő, mi mellett a gázt csak mennyiségének kb. 65%-ában bontjuk el. Kalorimet.J5 rikus kísérletek azt mutatták, hogy a gázkeverék elégésekor körülbelül 19.000 kalória, 1 m3 -böl tehát kb. 6330 kalória termelődött. 1 m3 földgáznak 1200" körül való megbontására kereken 1620 kalóriára van szükség. Ha úgy számítunk, hogy az égés kb. V.-> le- 40 vegőfölösleggel megy végbe és a távozó füstgáz hőmérséke kb. 150', úgy még körülbelül 430 kalória melegveszteségünk is van. Az öszszes hőelhasználódás tehát: 1620 + 430=2050 kalória. 45 A rendelkezésre álló hőmennyiség a fentiek szerint kb. 6330 kalória. Sugárzás és különböző veszteségek fedezésére még kb. 4000 kalória marad meg. Ezekből a számokból kiderül, hogy a megmaradó gázok a bontó- 50 retorta fűtésére teljesen elegendők. A retortán átvezetett földgáz átáramlási sebességének változtatásával igen egyszerű módon szabályozhatjuk a földgáz elbomlásának mértékét és evvel kapcsolatosan azt a szükséges 55 földgázmennyiséget is létesítjük, illetve fentartjuk, amely a retortában változatlanul kell, hogy megmaradjon és amelyet a fűtésre használunk. Kapcsolatos ezzel a)z az előny is, hogy a fűtésre felhasználandó, a fölhevített (;o retortákból kikerülő földgáz már viszonylag magas hőfokkal bír. Ezenkívül természetesen az égési levegő is célszerűen előmelegíthető, úgynevezett rekuperátorokban, az égési tér füstgázai segélyével. A jelen találmány ér- yr, telmében tehát a hőt a legmesszebbmenőleg használjuk ki, megjegyezve még, hogy magát a földgázt is, mielőtt a retortákba vezetnők, az égési tér füstgázai segélyével szintén előmelegíthetjük. Ilykép a retortákban a föld: 70 gáz elbontására szükséges hőben szintén megtakarítást érünk el. A találmány tárgyát tevő eljárás kivitelére alkalmas kemence egy példaképpeni berendezését a mellékelt rajz 75 1. ábrája hosszmetszetben, a