81357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bádoglemezek egyoldalú ónozására
Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81357. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás bádoglemezek egyoldalú ónozására. Osztrák Magyar Villamos Forrasztógépek Társasága K. F. wieni cég, mint Adolf Pfretzschner G. m. b. H., Pasing jogutóda. A bejelentés napja: 1918. évi január hő 29-ike. Elsőbbsége: 1917. évi május hó 18-ika. Ismeretesek oly eljárások bádoglemezek egyoldalú ónozására, melyek mindazon közös elven alapulnak, hogy két bádoglemezt széleiken, az egész kerületen átkarimázással, B ragasztással, forrasztással vagy hegesztéssel egymással összekötnek és a belső oldalukkal egymásra fekvő lemezeket a megolvasztott ónfürdőbe mártják. Üjabb eljárás szerint a bádoglemezeket 10 széleiken vagy ezek közelében autogén- vagy elektromos forrasztással vagy hegesztéssel úgy kötik össze, hogy az ónozás alatt szorosan egymásra fekszenek. Hogy milyen ez az »úgy", azt nem adják meg, habár ebben rej-15 lik a gyakorlat részére az eljárás lényege. Ha a széleiken összekötött bádoglemezeket a cseppfolyós fürdőbe hozzuk, úgy a lemezek között lévő levegő annyira felmelegszik, hogy a lemezek kidomborodnak és a robbanás ve-20 szélye áll be és a bármiképpen összekötött szélek nem képesek meggátolni, hogy a kitáguló levegő a varratokat elszakítsa vagy magát a bádoglemezt repessze meg. Az eddig ismert eljárásokkal tehát a bá-25 doglemezek egyoldalú ónozása nem nyert megoldást. Gyakorlati eredmény elérésére a levegőt a szélek egyesítése előtt ki kell hajtani, vagy pedig annak kitágulását kell meggátolni. 30 A levegő teljes kihajtása szükséges, ha az egész eljárást nem akarjuk annyira bonyolítani, hogy már nem jár előnyökkel. A levegő tudvalévőleg a csekély egyéb alkatrészektől eltekintve, lényegében 80% nitrogénből és 35 20% oxygénből áll. Az oxygént esetleg könynyen lehet elnyeletni, úgyhogy a szélek összekötése előtt oly anyagot helyezünk a fémlemezek közé vagy viszünk fel a fémlemezekre, mely a fürdő hőmérséklete mellett meggyúl és az oxygént elégeti. Ellenben a 40 nitrogén lekötése nem vihető keresztül. A fenti eljárással tehát legfeljebb az oxygén tűnne el és a tágulás 20%-kai csökkenne, ami teljesen elégtelen. A levegőnek gördülő nyomással, tehát me- 45 chanikai úton vagy reáfektetett nehéz lemezzal való kiszorítása nem elegendő, mert még mindig túlsók levegő marad vissza és tágulása veszélyt okozhat. A levegő kiszorítása akkor sem volna elégséges, ha a lemezeket B0 két mágnesezett szorítólemez közé helyeznők, úgyhogy a nyomást megsokszoroznók. Ellenben igen egyszerűen meggátolhatjuk a levegő kitágulását, ha a bádoglemezeket közvetlenül vagy közvetve a szorítólemezek 55 hevítése útján a fürdő hőmérsékletére hozzuk, úgyhogy a lemezek széleinek egyesítése, ill. lezárása alatt a kérdéses hőmérséklet a fémlemezekre és így a közöttük fekvő levegőre is átterjed, úgyhogy ez utóbbi kitágul 60 és a varrat teljes lezárása előtt a még nyitott széleken át távozhatik. Ha a bádoglemezeket a szorítólemezek közül kivesszük és nem azonnal helyezzük a fürdőbe, úgy ez nem okoz káros hatást. A 65 bádoglemezek hőmérsékletének süllyedése folytán a lemezek között vacuum keletkezik, ami csak azon előnnyel jár, hogy a bádoglemezek igen erősen szoríttatnak egymásra. ,A fürdőben való újbóli felmelegedéskor .a 70 levegő nem melegszik nagyobb hőmérsékletre, mint a lezárás alkalmával és ezért nem is tágulhat ki annyira, hogy a lemezek felfúvódnának. Az eljárás végrehajtása a legegyszerűbb, 75 ha a lemezek még melegek és még nem érték