81356. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyujtókészülék hőmotorokhoz
gyújtásnak csak egy másodperccel való elmulasztása is a motorikus anyagból kivonható energiában körülbelül 10% veszteséget jelent. Képzelhető tehát, hogy 5 micsoda benzinpazarlással járnak a mai gyujtószer kezetek. Világos ebből, hogy a mótor munkateljesítményének a gyújtás változtatásával való szabályozása rohamosan csökkenti a 10 thermikus hatásfokot. Az automobilok kipuffogó füstfelhőiből (melyeknek pedig színteleneknek kellenne lenniök) mindig alkalmunk van látni a mótor tökéletlen működését. 15 Az is igen lényeges baj, hogy a gyujtószerkezetek rendkívül komplikáltak, igen filigrán kidolgozásúak s ennek következtében rendkívül érzékenyek. Fokozódik ez még azzal, hogy szigorúan kötve vannak 20 a mótor fordulatszámához, illetve annak fázisaihoz. A nagy komplikáció és érzékenység folytán a gyujtókészülékek állandó hibaforrásai ma a motoroknak. 25 Mind e hátrányok ki vannak küszöbölve a jelen találmány szerint létesítendő szerkezetnél, melynek egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve. A mótor hengerébe a szokásos izolált 30 módon az (1) gyujtópálca van beillesztve, melynek (2) vége derékszög alatt meg van hajlítva és ékszerűleg kiképezve. Erre a (3) rúgóskar oly módon támaszkodik rá, hogy a (4) dugattyúba erősí-35 tett (5) nyúlvány a rugóskart a holtpontban elüti. A gyujtópálca és rugóskar a (6, 6) áramvezetők útján a (7) állandó vagy elektromágnesből (illetve több egymás 40 mögött elhelyezett mágnesből) és a (8) egyszerű tekercselésű armatúrából álló magnetóval összeköttetésben van. Amint az armatúra forogni kezd, áram keletkezik, mely csak akkor szakittatik 45 meg, ha a dugattyú holtponti állásba jut. Ehhez képest nemcsak a legnagyobb kompresszió pillanatában keletkezik szikra, hanem akkor is, amidőn az elégett gázkeverék a kipuffogó szelepen kinyo-50 matott. (Négyütemű motorról beszélünk). Ennek azonban jelentősége nincs, mert semmiféle káros hatással nem jár. A szívószelepek ugyanis késői nyitásra vannak benendezve, mely még fokozódik az-55 zal, hogy a dugattyúnak ,e szelepek működéséhez képest elősietése van, mert mire az erőátvitel a szívószelepekre megtörténik, az ezzel járó holtmozgások következtében a dugattyú már előnehaladt. A rúgóskar tehát már visszaütődött s az áramkör a szelepek nyitása előtt záródik. De az sem lenne baj, ha friss gázkeverék jutna is a hengerbe, mert ekkor még a kipuffogásból visszamaradt éghetetlen gázok veszik körül a gyujtópálcát, me- S5 lyeknek előbb még el kell onnan távolodniok s a friss gázzal kevereaniök, hogy esetleg meggyúlhassanak. Abszolúte semmi baj sem származik tehát abból, hogy a kipuffogás végeztével szintén 70 szikra keletkezik a hengerben. E tekintetben különben az izzócsöves gyújtás már kipróbált biztosítékot nyújt. Többhengerű gépeknél a magnetó párhuzamos elágazású vezetőkkel köttetik 75 össze a hengerekkel. A találmány szerinti elrendezésnél — a jelenlegi megoldásokkal ellentétben — az áramtermelés teljesen függetlenné van téve a gép kisebb vagy nagyobb fordulatszámától s az elől említett mechanikai illesztési helyek késleltető és egyenetlen befolyásától. E függetlenség folytán, valamint a sok filigrán szerkezet és kényes alkatrész elmaradása következteben az üzembiztonság rendkívül nagy. Nemcsak sokkalta nagyobb, mint a mai gyujtókészülékeknél, hanem messze fölötte áll a mótor bizonyos mechanikai részei üzembiztonságának is. Üzemi za- íi ( ' var sokkal előbb fog beállani a motorban, mint a gyujtószerkezetben. A dugattyúgyűrűk és szelepek például már erősen romlani fognak, amikor a gyujtókészulékniek még semmi baja sem lesz. !) r > Nagy előnye a szerkezetnek még az is, hogy a magnetó armatúrája a jelenleg alkalmazottaknál sokkal gyorsabb forgásra rendezhető be. így a gyujtószikra nem egy végtelen rövid idő alatt kelet- 10u kező, hanem több fordulattal nyert inten zív és nagy hőhatású árammal idéztetik elő. A mechanikai szikrahúzás révén az átcsapó áram sokkal hosszabb tartamú is és így gyujtóhatása a mostaniaknál 105 hasonlíthatatlanul nagyobb és biztosabb. Nincs többé erőtlen, parányi kis szikrákkal dolgunk, melyek főleg a nagyon elterjedt magasfeszültségű gyuj; tásnál szerepelnek, hol a gyertyák elektródjait 110 tizedmillimétíernyi pontossággal kell beállítani s folyton vigyázni arra, hogy azok távolsága 0.4 m/m-nél nagyobb ne legyen. A szerkezet amellett rendkívül egyszerű is. Nincsenek a hajszálfinom műkő- llf) désű, rendkívül aprólékos és fölötte érzékeny alkatrészek, melyek folytonos fel-
