81351. lajstromszámú szabadalom • Hajtókorongos szállítómű a kötéfeszültségnek kiegyenlítő-hajtómű útján való kiegyenlítéséve

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81351, SZÁM. — XU/a. OSZTÁLY. Hajtókorongos szállítómű, a kötélfeszültségnek kiegyenlítő hajtómű útján való kiegyenlítésével. Ohnesorge Ottó mérnök Bochumban. A bejelentés napja: 1918. évi január hó 3-ika. Ausztriai elsőbbsége: 1914. évi május hó 15-ike. A főkép szintes szállítóműveknél és sodronykötélpályáknál, melyeknél két vagy több; ugyanazon kötél által körülhurkolt hajtókorong van alkalmazva, fellépő mellékfeszültsé-5 gek, a kötélkorongok egyenlőtlen igénybevétele és úgy a kötél, mint a hajtókorongok fokozott elhasználódásával járó kötélcsúszás elvben meg lettek szüntetve azáltal, hogy a német 263.931 sz. szabadalom szerint a ) hajtókorongok közé kiegyenlítő hajtómű lett közbeiktatva. Az azelőtt a feszültségeloszlások át nem tekinthetőségével járó statikailag határozatlan elrendezés a kigyenlítő hajtómű által statikailag határozattá válik. 15 Ezen vezérgondolat eddigi foganatosítási alakjánál a kiegyenlítő hajtómű közvetlenül a hajtókorongok között lett elrendezve; ezen szerkezeti kiképzés bizonyos megszorításokat vont maga után. Mindenekelőtt a kiegyen-20 lítő hajtóművet a közvetlenül átviendő kötélfeszültségekre való tekintettel rendkívül erősnek kellett kiképezni, különösen azért, mert a kötélfeszültségek még azon áttétellel kerültek hatásra, mely a hajtókorongátmérő és a ki-25 egyenlítő hajtóműátmérő viszonyának felel meg. További hátrány abból származott, hogy a hajtómű rosszul hozzáférhetően feküdt a hajtókorongok között, amiből úgy az első felépítés, mint a későbbi megfigyelés szem-30 pontjából nehézségek származtak. Harmadik hátrány volt, hogy kiegyenlítő hajtóműnek a hajtókorongok közé való Iktatása által ezeket jelentékeny darabbal széjjeltolni kellett. Ennek folyamányakép a kötelet átirányító 35 görgőt, mely az egyik hajtókorongról lefutó kötelet a másik hajtókorongra vezeti át, megfelelően rézsútosra kellett állítani. Ezen rézsútosra állítás nemcsak szerkezeti nehézségekkel jár, különösen ha utánállítható vagy mozgatható átirányító görgőről van szó, ha- 40 nem még annyiban is hátrány áll be, hogy az egymást követő kötélhajlások egymáshoz képest kissé eltolt síkokban eszközöltetnek. Jelen találmány értelmében az alapvető elrendezés összes előnyeinek megóvása mellett 45 az előbb említett hátrányok azáltal kerültetnek el, hogy a kiegyenlítő hajtómű nincs a hajtókorongok között a főtengelyen elrendezve, hanem egy előtéttengelyen, ami gyakorlatilag azért, lehetséges, mert az ily hajtó- 50 gépeket szintes szállítóműveknél, sodronykötélpályáknál, szállító motolláknál és efféléknél rendszerint lassító áttétellel, tehát előtéttel szokták hajtani. A kiegyenlítő hajtóműnek az előtéttengelyen való elrendezése által 55 legelőbb is a kiegyenlítő hajtómű méretei lesznek annyival kisebbek, mint amennyi az előtét- és főtengely viszonya és egyidejűleg a hajtómű kényelmesen hozzáférhető helyzetbe jut. További szerkezeti előny még az, hogy a 60 kiegyenlítő 'hajtóművet nem kell a hajtókorongokba beépíteni, mint eddig, hanem úgy a hajtókorongok, mint a kiegyenlítő hajtómű számára egészen rendes gépelemek alkalmazhatók. Jelentékeny előny az is, hogy a kötél- 05 eltérítés a legcsekélyebb mértékre korlátozható, amennyiben pl. az egyes hajtókorongok közvetlenül egymás mellett rendezhetők el. • A jellemezett elrendezés egy foganatosítási példája, szállító motolla alakjában az 70 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán felülnézetben, az egyes részek megfelelő metszetével van feltüntetve. A (28') hajtógéptől mozgásba hozott (30) előtéttengelyen a közvetlenül fékkoronggá 75 kiképezett (39) test van felékelve, mely ablakszerű kivágásokban, sugárirányú csapok körül elforgathatóan, a (41) kúpkerekeket