81336. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tüzelések alatt összgyült hamu, vagy más telepeknél összegyült por eltávolítására

Megjelent 1935. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81336. SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Berendezés tüzelések alatt összegyűlt hamu, vagy más telepeknél összegyűlt por eltávolítására. Rothstein Antal mérnök Leipzig-Gohlisban. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 12-ike. A találmány tárgya öblítőberendezés tüzelések, pl. gőzkazánok, kémények alatt összegyűlt iiamu és röphamu vagy porrészecskék eltávolítására. 5 Ily telepeknél azon veszély forog fenn, hogy a gyüjtőtölcsér és a víz alatt álló öblítővezeték (átmeneti helyén úszó anyagok lerakódnak, úgyhogy ezen átmeneti hely lassan megkérgesedik, ami betömődéseknek és 10 üzemzavaroknak okozója. Azonkívül az öblítővezetékbe eső hamu és porrészek a víz hatása alatt oly szilárdan rétegeztetnek egymásra, hogy az öblítővezeték megindításánál a hamu és porrészek ki nem öblíthetők, vagy 15 pedig a kiöblítéshez igen nagy mennyiségű víz szükséges, miáltal az üzem költségessé válik. Ezen veszély meggátlására a találmány értelmében a gyüjtőtölcsérek és főöblítővezeték 20 között öblítőedények vannak alkalmazva, melyek az öblítővezetékkel olykép vannak összekötve, hogy faluk az öblítővíz által leöblíttetik. Az öblítőedények célszerűen olykép alakíthatók, hogy a gyüjtőtölcsérekbe eső 25 hamu és porrészek az öblítőedényben összegyűjtetnek és csak az öblítési folyamat alatt öblíttetnek a főöblítővezetékbe. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképeni foganatosítási alakja gőzkazá-30 nok részére van feltüntetve. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra az öblítőberendezés nagyobbított léptékben, a A 3. és 4. ábra az öblítőedény egy fogana-35 tosítási alakjának hosszmetszete és keresztmetszete, az 5. ábra az öblítőberendezés más foganatosítási alakja. Az (a) gyüjtőtölcsérek alatt (b) öblítő-40 edények vannak alkalmazva, melyekhez (d) öblítővezeték csatlakozik, (b) öblítőedények egy súllyal terhelt (i) csapóval (2. ábra) vannak ellátva, amelyeken az (a) gyüjtőtölcsérből leeső hamurészek lerakódnak. A (b) öblítőedények felső részével (g) öblítőveze- 45 ték van összekötve, mely egy magasabban fekvő (k) öblítőszekrényhez vezet. Utóbbi mérőedény gyanánt szolgál és általa azon vízmennyiség határoztatik meg, mely minden egyes öblítéshez szükséges. Az 50 öblítőszekrényben ismert mód szerint egy úszószelep vagy syphon van elrendezve, úgyhogy a szekrény minden kiürítés után megint önműködően megtelik. Az (a) gyüjtőtölcsérek és (b) öblítőedények közötti (h) falazott 55 szekrények két szemközt levő részükön (hl) csapóval, elzárható nyílásokkal vannak ellátva, úgyhogy üzemzavarok esetén az öblítőedény belseje hozzáférhetővé válik. Az önműködően megnyíló (i) csapóval el- (;Q látott (b) öblítőedény helyett a 3. ábrán feltüntetett edény is használható, melynek szilárd fenéklapján a leeső hamu addig marad meg, míg a (g) öblítővezeték megindíttatik. Az öblítővezeték megindítása önműködően időszakonként eszközölhető, de célszerű, ha azt a fűtő kézzel megindítja. A (d) öblítővezeték (n) kettős syphonban (1. és 2. ábra) végződik, melynek (ol) súllyal vagy rugóval 70 ellátott (o) csapója akkor nyílik meg, midőn a (d) öblítővezetékben rendkívüli nagy nyomás uralkodik. Ezen vezeték (p) nyomás alatti vezetékkel vagy a gőzgéppel köthető össze és esetről- 75 esetre erélyesen kiöblíthető. Ha a (p) nyomóvezetéket működésbe hozzuk, akkor (o) syphoncsapó megnyílik és a felgyűlt hamu, por s,tb. leesik. Ha a hamu, por, illetve iszap stb. egy ma- 80 gasabban fekvő helyre szállítandó, akkor az (n) syphon helyett a (d) öblítővezeték végét 65