81318. lajstromszámú szabadalom • Gyorsírógép

28 -esolva marad, úgy hogy a (B) telep po­zitív sarkából kiinduló áram a két (RII, Rin) ellenálláson át a baloldali (k) ve­zetékágba jut, innen pedig az (I, n) ve­ö zetéken át az (a, b, c, d, e, f) vezeték­ágak, továbbá a (69) kontaktuspár, az (f) vezetékág, a legalsó (72) kontaktus­pár és az (m) vezeték útján a (63) mág­nesbe áramlik, innen pedig visszajut a io (B) telep negatív sarkához. Világos, hogy az áram nem juthat az (RII, RIII) ellenállások megkerülésével az (n) veze­ték útján a (a) vezetékágba, mert jóllehet a baloldali (168) kontaktuspár zárva van, 15 az (1) vezeték a középső és a jobboldali (168) kontaktuspárnál most meg van sza­kítva. Világos továbbá, hogy bármelyik billentyűzethez tartozó egyetlen billentyű lenyomása esetén mindig az illető billen-20 tyűzethez tartozó ellenállás kikapcsolódik, a másik két ellenállás ellenben bekap­csolva marad, úgy hogy tehát a (63) elektromágnes gerjesztése két ellenálláson keresztül történik. Ha pedig egyszerre 25 két billentyűzethez tartozó két billentyűt ütünk le, akkor csak egy, a harmadik igénybe nem vett billentyűzethez tartozó ellenállás marad bekapcsolva, míg ha mindhárom billentyűzethez tartozó billen­tő tyűket nyomunk le egyszerre, akkor mind­három ellentállás kapcsolódik ki. Ilyen arányban történik tehát a (63) elektro­mágnes gerjesztése, mely elektromágnes ekként egy billentyű lenyomása esetén az 35 aránylag leggyengébb, két billentyű le­nyomása esetén közepes, három billentyű egyidejű lenyomása esetén pedig a leg­erősebb hatást fejt ki és ennek megfe­lelően billenti ki a papírtartó hengert, 40 úgy hogy tehát a nyomtatás mindig lehe­tőleg egyenletes lesz és pedig akkor is, ha például az (I) billentyűzethez tartozó billentyűt nem a többivel egyidejűleg, ha­nem egymagában használjuk. Ily módon 45 ez az elrendezés betűkerekes és billent­hető papírhengerrel működő gép esetén is a 14. ábra szerinti elrendezéssel szem­ben a fentemlített hármas feltétel közül a második feltételt is minden esetben tel-50 jesíti. Három billentyű egyidejű lenyomása esetén az áram a (B) telep pozitív sarká­tól a most egész hosszában zárt (1) sínen és az (n) vezetéken át jut az (a, b, c, d, e, f) vezetékágakba stb. 55 A 9—14. és 21—27. ábrák kapcsán is­mertetett foganatosítási alakok nemcsak billenthető papírhengernek vagy betűka­rokra ható kalapácsoknak kilengetésére alkalmasak, hanem olyan, úgynevezett ka­lapácsos írógépeknél, amelyeknél a papi- 60 rost a nyomtatás alkalmával nyugvó be­tükerekekhez hátulról egy kibillenő kala­pács üti oda (a nyomtatás céljából), ilyen kalapács vagy kalapácsok működtetésére is a leírt értelemben megfelelően alkalmaz- 65 hatók. Mint már a bevezetésben is jeleztük, a találmány tárgya igen sok esetre lehe­tővé teszi egy vagy több betűhézagnak létesítését anélkül, hogy e célra hézagbil- 70 lentyűket kellene igénybe venni. Ez a kö­rülmény nagyon fokozza az írás gyorsa­ságát és annak nagy fontossága könnyen belátható, ha tekintetbe vesszük a héza­gok előfordulásának nagy gyakoriságát, 75 Ugyanis, ha statisztikai számításokat végzünk, például az angol, német, francia és olasz világnyelvek írásjeleire vonatko­zólag, a hézagokat is írásjeleknek te­kintve, és ha az egyes nyelvekben vég- 80 zett számítások eredményeit egybevesz­szük, azt fogjuk találni, hogy ezen világ­nyelveknek átlag cca 15%-a hézag (szó­köz) ; továbbá, hogy átlag többször for­dul elő a hézag, mint a következő 14 betű, 85 (vagyis az „ábc" cca fele betűi) együtte­sen: bcfgjkmpqvwxyz A magyar nyelvben, ragos nyelv lévén, a hézag valamivel kevesebb, de még így is 90 cca annyi hézag van, mint ahányszor a következő 15 betű együttesen előfordul: bcdfghjöőpuuüüy Ezen számítások egyúttal rámutatnak azon tényre is, hogy a betűk nagyrésze 95 aránylag mily ritkán fordul elő, úgy hogy a találmány tárgyát képező gyorsírógép akkor is aránylag igen nagy teljesítőké­pességű lesz, ha klaviatúráján több pél­dányban csak 12—14 betű fordulna elő. 100 A könnyű hézaglétesítés tehát az író­gépek egyik legfontosabb problémája. Már pedig a találmány tárgyánál hézag­billentyű nclkül is, vagyis automatikusan kiadódik a hézagok túlnyomó része és- 105 pedig, ha az (I) billentyűzetet egymagá­ban használjuk, az írásjel után önműkö­dően két hézag, a (II) billentyűzet egye­düli használata esetén egy hézag, az (I) és (III) billentyűzet egyidejű haszná- 110 lata esetén pedig a két írásjel közötti hé­zag keletkezik. Mindazonáltal messzebb­menő kívánalmak kielégítése céljából

Next

/
Thumbnails
Contents