81318. lajstromszámú szabadalom • Gyorsírógép
— 19' -nek vízszintes (123) hasítékában van ágyazva, mely (124) lemez a (133) vezetékek között függélyes irányban fel- és alá mozgatható és pedig a szokásos betű-5 váltás céljából, amelyet a (121) betűkarok megemelésével foganatosítunk, oly módon azonban, hogy mindegyik (I., II., III.) billentyűzethez egy-egy külön váltószerkezet tartozik, mely a jelen esetben az u) egyes (124) függélyes lemezek alatt elrendezett, billentyűzetenként közös vízszintes (125) lemezből áll, amely a (126) kar segélyével egy, a (131) csapágyban ágyazott tengely körül forgatható (átte-15 kinthetőség kedvéért csak vonalosan jelzett) (188, 129) kétkarú emeltyűvel van összekötve. Az utóbbinak (129) karja a (134) csukló útján a függélyes (130) rúddal áll kapcsolatban, amely a (14v) váltó -0 billentyűt hordja. Ha tehát a (14v) billentyűt lenyomjuk, úgy a (125) lemez és ezzel az illető billentyűzethez tartozó öszszes függélyes (124) lemezek, valamint az ezekben ágyazott (az illető billentyű-ö zethez tartozó) összes (121) betűkarok megemeltetnek. Ezen váltásra való tekintettel a fentemlített (117) szögemeltyűvel csuklósan összekötött (118) rúd, mely a (121) betűkarnak, illetve az ezzel egye-W sített (122) szögemeltyűnek a (139) kalapácsfej felé való előretolására szolgál és melyet alul a (127) vezeték támaszt alá, szabad végén függélyes (119) villa gyanánt van kiképezve, mely a (120) csapot :s5 közrefogja és lehetővé teszi azt, hogy a (121) betűemel tyű a váltás alkalmával is kapcsolatban maradjon a (118) rúddal. A három (I., II., III.) billentyűzethez tartozó három (140) kalapács a 22. ábrán 10 látható módon három különálló (148, 149, 150) tengely körül külön-külön vagyis egymástól függetlenül forgatható. A (140) kalapács a 9. ábrán feltüntetett (39) hengertartó oszlophoz hasonlóan van kiké-15 pezve, nevezetesen (141)-nél ketté van osztva, az ezzel szemben fekvő ponton pedig a két rész (142) csuklópánt segélyével van egymásai összekötve, mi mellett a két részt az egyik részre felerősített és 50 szabad végével a másik részhez szoruló (143) lemezrúgó állandóan összecsukott helyzetében tartani iparkodik. Mindegyik (140) kalapács a maga tengelyén túl a kigörbített (147) nyúlvánnyal van ellátva. 55 Mindhárom (147) nyúlvány (151) sín alá nyúl (22. ábra), mely a (145) tengely körül forgatható (146) keretben van elrendezve, melynek kilengését felfelé a (146a) ütköző határolja. A (146) keret jobb oldala a (77) hosszú hengert hordja, mely 60 a 9. és 10. ábra kapcsán ismertetett szerkezethez hasonló módon három (471, 4711 és 47III) görbületi tárcsa hatása alatt áll, azzal a különbséggel, hogy míg a 9. és 10. ábra szerinti szerkezetnél a három gör- 65 bületi tárcsa egymástól különböző átmérőjű, avégből, hogy a billenthető (9) papírtartó henger a szerint, hogy egy, két vagy három betűhelyre történik a nyomtatás, különböző mérvű kilengést kapjon 70 és ennek megfelelő nyomtató hatása fejtsen ki, addig a 22. ábra szerint mindhárom (47) tárcsa egymással egyenlő átmérőjű, mert itt az említett módon három, a különböző billentyűzeteknek meg- 75 felelő különálló kalapácsról van szó, amelyek a nyomtató hatást egyenként és öszszesen amúgy is a szerint fejtik ki, hogy egyetlen vagy egyidejűleg két vagy három betűemeltyűt hoztunk-e a kalapácsok ha- 80 tása alá. Mindegyik kalapács egy-egy (144) rugóval van ellátva mely egyik végével az írógépnek valamely helytálló pontjához van kötve. Megjegyzendő, hogy három kalapács helyett egyetlen közös kalapácsot 85 is alkalmazhatunk, amikor is a szerkezet természetesen egyszerűbbé válik, de különböző számú billentyűk lenyomása esetére egyenletes nyomtatást el nem érünk, (amennyiben a nyomtatás aránylag a leg- 90 gyengébb akkor, ha több, a legerősebb pedig, ha csak egyetlen billentyűt ütünk le.) De megközelíthető ?z egyenletesség, ha a 10. ábrához hasonlóan különböző nagyságú tárcsákat alkalmazunk. 95 A 22. ábrán jobb áttekinthetőség kedvéért a betűkarrendszerből csupán a (119, 122, 124) részek helyei szakadozott vonalakkal, ill. egy-egy vázlatos szektorral vannak jelölve, hasonlóképpen a (I, II, íoo III) billentyűzeteket szakadozott vonalakkal rajzolt egyszerű négyszögek jelzik. A három billentyűzetnek megfelelő három betűhely a 22. ábrán (01, 02, 03) pontokkal van jelölve. Világos, hogy ezekhez a 105 pontokhoz mint középpontokhoz igazodnak külön-külön az (I, II és III) billentyűzetekhez tartozó betűkarcsoportot hordó részek, valamint a (139) kalapácsfejek is, ahol is azonban a 22. ábra tor- i io zított méretviszonyokkal van rajzolva, amennyiben a valóságban a 22. ábra jobboldalán lévő szerkezet, illetve a betűhelyek a betűkarrendszertől jóval távolabb fekszenek, hogy a betűkarok az ütést min- 115 denütt kellően fejthessék ki. A (139) kalapácsfejek végei és a (140) kalapácsnyelek között a 22. ábrán látható módon
