81317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjedús és kevés hamut tartalmazó csapadéknak előállítására nyers répalevelekből és a cukorgyártás szennyvizéből

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81317. SZÁM. — IV/d. OSZTÁLY. Eljárás fehérjedús és kevés hamut tartalmazó csapadéknak előállítására nyers répalevekből és a cukorgyártás szennyvizeiből. Reinzucker Gesellschaft für Patentverwertung m. b. H; cég Berlinben. A bejelentés napja: 1919. évi június hó 14-ike. Németországi elsőbbsége: 1916. évi július hó 11-ike. Cukoranyagokat nem tartalmazó csapadéknak mérsékelten (45—75° C.-ra) felmelegített nyers répalevekből való előállítása ismeretes. Ezen eljárásnál a nyers répa-5 levekhez savat, főképpen kénessavat adnak és azt a léhez való hozzáadása után közömbösítik, vagy pedig a répalevekhez megfelelő sókat adagolnak és a kapott nehezen szűrhető csapadékot kovaföld hozzáadásával 10 szűrik. A kovaföld hozzáadása által a csapadék úgy takarmányozási, mint trágyázási célokra teljesen használhatatlanná válik, egészen eltekintve attól, hogy azt minden egyes 15 munkafolyamat után a kovaföld visszanyerése céljából ki kell izzítani, tehát meg kell semmisíteni. A csapadék helyesen végzett kénezés és meszezés esetében kovaföld hozzáadása nélkül is szűrhető, ebben az esetben 20 azonban a csapadék, mely 50%-ig terjedő mennyiségű, vagy még ennél is több hamut ad, oly nagy mennyiségű anorgános vegyületet tartalmaz, hogy azt takarmányozásra használni nem lehet. 25 Azt találtuk, hogy a csapadéksav (kénessav) hatása alatt annál könnyebben és gyorsabban képződik, minél magasabb a lé hőmérséklete. Ennek következtében a léhez adandó kénessav mennyisége lényegesen, 30 egészen 0,01—0.02 %-ig csökkenthető, ha a lét erősen (75°-on túl) felhevítjük. A savtartalom következtében inverzió veszélye a magas hőmérséklet ellenére sem forog fenn. Természetes, hogy a léhez adott savmeny-35 nyiség csökkenése a hozzáadandó mészmenynyiség jelentékeny csökkenését vonja maga után, úgy hogy a csapadék hamutartalma körülbelül 40%-kai csökken. Az eljárást példaképpen következő módon foganatosítjuk: 40 A lét körülbelül 80—100°-ra hevítjük és szokásos módon kénezzük. Ezt követőleg a léhez, melynek hőmérséklete most körülbelül 80° C., 0.02—0.04 alkalitás eléréséig meszet vagy más alkalmas anyagot adunk és a lét 4r, ezután szűrjük. A leszűrt csapadék, 100 rész szárazanyagra számítva, 20%-nál több fehérjeanyagot és körülbelül 5% foszforsavat tartalmaz, míg hamutartalma 10%, vagy ennél kevesebb, úgy hogy a csapadék 50 fehérjedús takarmányanyagként használható. Minthogy a csapadék a nyers lében tartalmazott fehérje- és pektinanyagok legnagyobb részét tartalmazza, a lé tisztasága az 55 ismert eljárásokkal elérhető tisztaságnál nagyobb mértékű. A leírt módon kezelhetők szennyvizek, így elsősorban a szeletek sajtolásából származó levek is. A kapott csapadék szintén 60 takarmányozási célokra használható. Szabadalmi igény: Eljárás fehérjedús és kevés hamut tartalmazó csapadéknak előállítására nyers répalevekből és a cukorgyártás szenny- 05 vizeiből (különösen a répaszeletek sajtolálásából származó léből), kénessav és mész felhasználásával, azáltal jellemezve, hogy a 80—100° C.-ra hevített lét igen kis mennyiségű (0.01—0.02%) kénessavval 70 kezeljük és ezt követőleg körülbelül 80! hőmérsékleten mész segélyével 0.02— 0.04 alkalitásra hozzuk. Stádium nyomda, Budapest.