81314. lajstromszámú szabadalom • Brikett

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81314. SZAM. — II a. OSZTÁLY. Brikett. Dr, Ratkovszky Vincze földbérlő Budapesten, A bejelentés napja: 1919. évi szeptember hó 3-ika. A jelen találmány két felismerésen alapszik: az egyik az, hogy a törköly, vagyis a gyümölcsnedv főtömegétől megfosztott szőlőíürthulladék úgy friss, mint tárolt állapotban, 5 de még a pálinkafőzés céljából szokásos elerjesztés és lepárolás után is meglepően magas fűtőértékkel bír, mely nemcsak a szőlőmagvak olajtartalmának tulajdonítandó (minthogy a törköly kalóriája a szőlőmag-10 vaknak olajnyerés céljából való kirostálása után is igen magas), hanem valószínűleg a héjak magas viasztartalmának és tömör struktúrájának tudható be. A másik felismerés az, hogy a törköly minden (fent rész-15 letezett) állapotában alacsony nedvességtartalommal sajtolás révén nemcsak brikettezhető, de egyéb éghető hulladék brikettezésénél a szurok és más hasonló éghető kötőanyag módjára igen jó kötőanyagul szolgál-20 hat, ha — miként ez a brikettezésnél szokásos — lehetőleg finoman elosztott állapotban kevertetik a megkötendő anyaghoz. Minthogy ezen sajátsággal a foszlatott cellulose, a tőzeg vagy más rostanyag nem bír, 25 nyilván annak kell a kötőképességet tulajdonítanunk, hogy a brikettezéskor fellépő magas nyomás hatása alatt, részben pedig már a törkölynek a brikettezést előkészítő előaprításakor, a szövetekből oly növényi 30 nyálkák lépnek ki, melyek nyomás alatt kötőképesek. Ezen felismerések értelmében módunkban van az eddig teljesen hasznavehetetlen törkölyt bármely fent felsorolt állapotában egy-35 részt egymagában brikettezni s ilymódon magas fűtőértékű tüzelőanyaggá alakítani, másrészt egyéb éghető hulladékok brikettezésénél éghető kötőanyag gyanánt felhasználni. A felhasználás utóbbi módja esetén a törkölyt természetesen lehetőleg finomra kell 40 aprítani, hogy aránylag kevés kötőanyaggal aránylag sok hulladékot köthessünk meg. A törköly aprítását tetszés szerinti megfelelő gépen vagy egymagában végezhetjük, mely esetben a finomra elosztott törkölyből álló 45 terméket utólag kell a sajtolás előtt a lekötendő anyaghoz keverni, vagy pedig a törköly aprítását a kötendő tüzelőanyag hozzákeverésével együtt végezhetjük el azáltal, hogy az anyagokat együttesen vezetjük az 50 aprítógépbe. A brikettezést magát bármely ismert módon és gépen, hidegen vagy melegen végezhetjük: a kész brikettet a légállóság fokozására ismert módon kokszosíthatjuk, vagy 55 vízálló anyagokkal (szurok stb.) vonhatjuk be. A fent ismertetett módokon nemcsak a törköly, hanem a borseprő is értékesíthető; ennek megfelelően a jelen leírásban és igé- 60 nyekben a „szőlőhulladék" kifejezés úgy a törköly, mint a borseprő fogalmát magába zárja. Szabadalmi igények: 1. Brikett, mely részben vagy egészben oly 65 szőlőhulladékból áll, mely az iparilag egyébként értékesíthető alkatrészektől (must, cukorlé, alkohol, mag stb.) vagy azok egy részétől (sajtolás, lúgzás, lepárlás stb. révén) meg van fosztva. 70 2. Az 1. alatti brikett foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szőlőhulladékot finoman elosztott állapotban tartalmazza. 3. Kötőanyag az 1. és 2. alatti brikett előállításához, mely lényegileg finomra aprí- 75 tott szőlőhulladékból áll. Stádium nyomda, Budapest.