81304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejtanyagrostok előállítására különböző növényi rostokból és hulladékokból, mint lenmag- és kendermagszalmából, jutából, nádból, csalánból, agavéból, burgonyahéjból, fűzfakéregből és másefféléből, amelyek a gyapotfonódákban közvetlenül fonható gyapotpótlék gyanánt, úgyszintén nyersanyagul szolgálnak papíros, nitrocellulóz stb. gyártására

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81304. SZÁM. — XIII a. OSZTÁLY. Eljárás olyan könnyen fehéríthető sejt anyagrostok előállítására különböző növény! rostokból és hulladékokból, mint lenmag- és kendermagszalmából, jutából, nádból, csalánból, agavéból, burgonyahéjból, fűzfakéregből és másefféléből, amelyek a gyapotfonódákban közvetlenül fonható gyapotpótlék gyanánt, úgyszintén nyersanyagul szolgálnak papíros, nitrocellulóz stb. gyártására. Dr. ehrenthali Possanner Bruno, tanár Göthenben (Anhalt).: A bejelentés napja: 1921. évi február hó 8-ika. Németországi elsőbbsége: 1919. évi augusztu* hő 7-ike. A lenmag- és kendermagszalma, juta, nád, csalán, agavé, burgonyahéj, fűzfakéreg stb. különböző szalma- és növényszárai rövid, sokszögű parenchim- és 5 skleronchim-sejtek mellett, amelyek ezen növényekben nagy mennyiségben előfordulnak, még tartalmaznak 10—40%-nyi orsószerű, hosszan kinyúló prozenchimsejteket, hosszan kinyúló rostnyalábokban 10 vagy fonalakban, amelyeket rendesen háncssejteknek nevezünk. Ezen háncsrostszálak, amelyeknek hossza 1 m és ennél több is lehet, azonban nem egyes növénysejtek, hanem sejtnyalábok, amelyek 15 több, egymás mellé sorakozott, egymással összetapadt, aránylag rövid, orsóalakú, 20—50 mm. hosszú, egyes sejtekből állanak. Ezen háncsrostú növények feltárása 20 vagy nemesítése fonási célokra régi feladat, amelynek megoldását többször megkísérelték. ' így pl. ismeretes (13642/1897. sz. angol szabadalmi leírás) növényi rostoknak aképpen való feltárása, hogy azo-25 kat borkősavval melegben és rákövetkezőleg szappannal és ammoniumkárbonáttal kezelik. Ismeretes továbbá, növényi rostoknak gyengén megsavanyított vízben való főzése, azután alkalival és végül :so szappanoldatokkal való kezelése; éppen úgy ismeretes, feltárt rostanyagoknak szappanoldatokkal való kezelése, vagy oly célból, hogy a növényi enyv stb. utolsó maradványait kimossuk vagy pe-35 dig, hogy a savanyú feltáró oldatok maradékait neutralizáljuk és ártalmatlanná tegyük vagy végül, hogy a rostokat fényessé, lággyá és simulékonnyá és ezáltal fonásra és fésülésre jobban alkalmassá tegyük. Mindezen és hasonló ismert fel- 40 tárási eljárások azonban azt célozzák, hogy ezeket a növényi rostokat mint hosszrostokat, azaz mint több egyes sejtből összetett háncsfonalat lehetőleg nagy hosszúságban kapjuk meg, oly célból, 45 hogy azokat a hosszrost-fonadékban, tehát a fésüsgyapjúfonal-, kender- és juta- , fonási módok szerint dolgozzuk fel. Emellett a háncsrost nyalábok csak annyira táratnak fel, hogy lággyá, simulékonnyá 5« és könnyen fehéríthetőkké válnak, azonban a háncsrostok lehetőleg eredeti hosz- • szukban megtartva maradnak és semmiesetre sincsenek elemi sejtekre feltárva. Mert a hosszrost-fonodákban a fonás 55 csak hosszú háncsrostokkal lehetséges, nem pedig a sejtelemekig megbontott, rövid, csakis 20—25 mm. hosszú elemi sejtekkel. Gazdaságilag azonban a legnagyobb 60 fontosságú az ilyen növényi rostoknak olyan feltárása, hogy azok, anélkül, hogy . a természetes hosszúságban megrövidüljenek, vagy a szilárdságban gyengüljenek, mégis teljesen szét legyenek bontva elemi «5 egyes sejtekre, úgyhogy ilyen módon olyan fehéríthető rostanyagot kapjunk, amely a gyapotfonodában közvetlenül felhasználható gyapotpótlék gyanánt, miután ezen egyes sejtek méretei (20—50 70 mm.) és azok alkata a 20—40 mm. hosszú gyapotsejthez igen közel állanak és hogy